Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-56IX. A hallgatóság nevelése terén alapvető célként azt kell kitűzni, hogy a felnövekvő uj értelmiségi generációk a hivatásukra való magasszintü szakmai felkészités mellett a szocialista társadalom közéletileg aktiv, elkötelezett épitői legyenek. A hallgatókat elsődlegesen munkájuk feltételrendszere, az oktatott anyag és az oktatás színvonala, a társadalmi valóság elméletileg megalapozott és hiteles elemzésének gyakorlata neveli, s a hallgatók emberi-politikai érettségét, fejlődését elsősorban önálló és igényes munkavégzésük, jövendő hivatásukra való felkészülésük biztosit ja. A nevelési célkitűzések megvalósítása érdekében: a/ A hallgatóknak a választott hivatásra való magasszintü felkészítését kell az oktatási folyamat tartalmi korszerüsitési munkálatainak, a tantervek kidolgozásának középpontjába állítani. A választott hivatás lényegének jobb megértése érdekében a tanterveket ugy kell kialakítani, hogy csökkenjen tantárgyi, széttöredezettségük, és az oktatás folyamatában minél egységesebb egésszé álljanak össze az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretek. E célból növelni kell a tantrágyi integrációt, valamint a hallgatók szakmai-tudományos látókörének szélesítését, ismereteik elmélyítését egyaránt szolgáló integrativ tudománytörténeti, művelődéstörténeti stb. tárgyak súlyát és szerepét a képzésben. Meg kell ismertetni a hallgatókat a választott szakma gyakorlásának valóságos feltételeivel, leendő hivatásuk társadalmi jelentőségével és funkcióival. Ezeknek a célkitűzéseknek kell alárendelni és ennek megfelelően kell megszervezni a szakmai gyakorlatokat is. Fokozni kell a hallgatókkal szemben támasztott értelmes tanulmányi követelményeket, és ezek nevelőerejét is fel kell használni önálló munkájukkal szembeni igényességük kialakításában. b/ Az oktatás tanterveinek, módszereinek korszerűsítésévé 1 párhuzamosan növekszik az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat jelentősége, ami tovább növeli a tanári példamutatás jelentőségét erkölcsi és politikai téren, de az értelmiségi utánpótlás nevelésének általánosabb vonatkozásában is. Az oktatók és hallgatók kapcsolata és a hallgatóság arculatának formálódása szempontjából egyaránt meghatározó jelentősége van az intézményi demokratizmus fejlettségének, annak, milyen lehetőségei vannak az