Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-57adott intézményben a hallgatók politikai-közéleti aktivitásának, leendő értelmiségi funkcióikra való felkészülésüknek. A felsőoktatási intézmények állami vezetésének és pártszervezeteinek ennek tudatában kel] szervezniük és irányitaniok a hallgatóság nevelésével kapcsolatos tervékenységüket. Igényeljék a hallgatók részvételét az intézmények életében, teremtsenek fórumokat közéleti aktivitásuk kibontakoztatása számára, biztositsák az intézményeknek és karoknak a hallgatókat felnőtt számba vevő, demokratikus közszellemét, a hallgatókkal intenziven és eredményesen foglalkozó oktatók nevelőmunkájának elismerését. c/ A marxizmus-leninizmus oktatásában fokozott mértékben kell figyelembe venni azt a körülményt, hogy olyan generációknak a világnézeti oktatását kell megoldani, amelyek nem rendelkeznek a korábbi nemzedékek politikai tapasztalatával. Az oktatásnak ezért jobban kell igazodnia a ma felnövekvő generációk világnézeti-ideológiai tájékozódási igényeihez, műveltségi szintjéhez, problémáihoz. A marxizmus-leninizmus tárgyainak oktatása a mai kor, a mai társadalmi fejlődés alapvető folyamatainak elmélyült elemzésével és magyarázatával formálja erőteljesebben a hallgatók világnézetét, segitse jobban elő szocialista közéleti-politikai elkötelezettségük kialakítását. Különösen fontos ebben a vonatkozásban az elmúlt három és fél évtized, felszabadulás utáni történelmünk hiteles és árnyalt bemutatása, szocialista fejlődésünk tanulságainak értékelése. d/ A hallgatók politikai-közéleti aktivitásának szervezeti kerete a KISZ, munkájának jobban kell alkalmazkodnia az egyetemi-főiskolai hallgatóság életformájához és igényeihez. Az ifjúsági szövetségnek a maga szervezeti kereteivel is biztosítania kell azokat a közösségi aktivitási és mozgalmi- közéleti mozgástereket, amelyek a politikai tájékozódás és cselekvés, a viták és az önálló kezdeményezés lehetősége révén a demokratizmus iskolái lehetnek a felnövekvő értelmiségi generációk számára. E célból a KISZ szervezetek irányításával fejleszteni kell azokat a tevékenységi formákat, amelyek keretében a hallgatók saját maguk szervezik meg és irányítják tevékenységüket, szabadidejüket, igy a kollégiumi és diákotthoni önkormányzatot, a klub-életet, a közművelődés különböző öntevékeny formáit stb. A KISZ a felsőoktatási intézmények pártszervezeteivel együtt vállaljon nagyobb részt a hallgatók politikai tájékozódási igényeinek kielégítésében, irányítsa szervezettebben a különböző politikai vitafórumok munkáját, s közösen biztositsák, hogy a hallgatóság e fórumokon hiteles és meggyőző választ