Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-38hazai hatásainak elemzésében és értelmezésében. A marxizmus-leninizmus oktatás sokszor nem reagál elég gyorsan a hallgatókat érdeklő ideológiai és politikai problémákra, és sok esetben nem tud hiteles és meggyőző válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Mindez jelentős mértékben káderokokkal, a marxizmus-leninizmus tanszékek nem kielégitő káderutánpótlásával függ össze. Ami a hallgatók közéleti aktivitását illeti, az ifjúsági törvény, a hallgatói képviseleti rendszer, a diákparlamentek intézményessé tették a hallgatók részvételének lehetőségeit saját felsőoktatási viszonyaik alakitásában. Ez egyértelműen pozitiv fejlemény, ami hozzájárult a felsőoktatási intézmények belső demokratizmusának fejlődéséhez. A hallgatók fokozottabb részvétele a felsőoktatási intézmények belső életében nevelési szempontból is alapvető követelmény, fontos eleme leendő értelmiségi funkcióikra, a közéleti aktivitásra való felkészülésüknek és felkészítésüknek. Ezt ma még sok esetben az oktatók egy része sem érti, és ez nem kis mértékben járul hozzá a hallgatói részvétel gyakran formális voltához a különböző egyetemi és főiskolai fórumokon. A hallgatók közéleti aktivitása azonban nem korlátozódhat az egyetemek és főiskolák vezető testületeire. Az egyetemek és főiskolák vezetésében való hallgatói részvétellel kapcsolatos jogositványok szerepének túlhangsúlyozása - alapvetően pozitiv értékük és hatásuk mellett - helyenként felidézi azt a veszélyt is, hogy egyes KISZ szervek a hallgatók tudatában a hivatali szervek sorába kerülnek, s azt is, hogy néhol az ifjúsági szervezet helyett is ezek az egyetemi-főiskolai fórumok válnak a hallgatók közéleti aktivitásának fórumaivá. Általában véve is probléma, hogy a KISZ-t a hallgatók menynyire érzik magukénak. Sok esetben az ifjúsági szervezet nem képes megteremteni azokat a tevékenységi formákat, s megtalálni azokat a feladatokat, amelyek a hallgatók közéleti-politikai érdeklődését felkeltenék és aktivitás-igényüket kielégitenék. Néha a KISZ tevékenység régebbi időkből örökölt mozgalmi, szervezeti formáinak a hallgatók mai életkörülményeihez és életmódjához való nem kielégitő alkalmazkodása következtében érzékelhetők e téren feszültségek, nem ecy kiváló egyetemi és főiskolai KISZ funkcionárius lelkesedése és odaadó munkája ellenére. A kollégiumi, diákotthoni