Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-39önkormányzati szervek működése, a hallgatói klubok és a közművelődési tevékenység stb., a pozitív irányú aktivitás számos lehetőségét teremti meg, bár működésűkben esetenként - szinte elkerülhetetlen módon - politikai, magatartási probémákat is kikristályositanak. Ezek a negatív jelenségek egyes intézményekben közvetlenül is esszefüggnek a hallgatók szervezett politikai aktivitási lehetőségeinek korlátozottságával és azzal, hogy a megfelelő intézményes fórumokon nem tudják felvetni az őket érintő és érdeklő kérdéseket, vagy nem kapnak választ azokra. A hallgatók szociális helyzete az elmúlt évtizedben lényegében csak szüleik átlagjövedelmének emelkedése következtében javult. Az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt 10 évben mintegy 40 °/o~kai csökkent. A diákotthoni ellátottság szintje az utóbbi években kedvezőtlenül alaJ kult, s a korszerű uj diákotthoni épületeket kivéve a legtöbb helyen messze elmarad a követelményektől az ellátás kulturáltsága is. Kihasználatlanok sok esetben azok a tartalékok is, amelyek a kollégiumi hely zet javitása terén az intézmények, tárcák együttműködésében rejlenek. Az ösztöndij a hallgatóság zömének legfeljebb a napi kiadásait fedezi, öltözködési stb. szükségleteit nem, albérleti terhek esetén pedig lakásköltségeiket sem. A hallgatóság nagyobb része folyamatosan családi, rokoni segitségre szorul, s igy az iskolái elvégzése után munkába álló fiataloktól eltérően a hallgató - bár felnőtt - aránytalanul hosszú ideig marad függő helyzetben, tényleges önállóság nélkül, ami ellentétes aspirációival, családalapitási szándékaival stb. Mind a megitélést, mind a munkajogi és egyéb szabályozást illetően csak részben tekinthető rendezettnek a hallgatók tanulmányi idő alatti munkavállalásának, alkalmi kereseti forrásainak számos kérdése. Nem kellően feltérképezett a hallgatók tényleges anyagi, társadalmi, szociális és szociológiai helyzete sem. Le kell vonni például a szociálpolitikai következtetéseket abból, hogy rohamosan nő a családos, sőt gyermekes hallgatók száma, köztük a hallgató házaspárok száma, s nő a hallgatók átlagéletkora is. A diákszociális helyzet problémáinak többsége - függetlenül attól, hogy távlatilag egyes kérdéseket /mint pl. az ösztöndij jelle-