Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

tekintetben ellentmondásos a helyzet: a felsőoktatási intézményekben folytatandó nevelőinunka szükségességét nyiltan ma már szinte senki sem vonja kétségbe, de a gyakorlatban a nevelőmunka fontosságának elismerése nem mindig érvényesül sem a hallgatókkal közvetlenül foglalkozó oktatók kiválasztásánál, sem az oktatók teljesítményének értékelésekor, a jutalmazások, vagy az előléptetések során. Még ma is gyakori a nevelés kérdésének frázisszerü emlegetése. A hangoztatott nevelési célok sokszor elvontak, vagy a valóságtól távol álló értelmiség- és társadalom-képre hivatkoznak, ami nem kis mértékben csökkenti a nevelőmunka hitelét és hatásfokát is. Az oktatóknál és a mozgalmi szerveknél nem terjedt el eléggé az a felismerés, hogy a hallgatóságot elsődlegesen munkájának feltételrendszere, az oktatott anyag színvonala, az oktatók munkamorálja, példamutatása, a társadalmi valóság elvi szintű és ugyanakkor hiteles, őszinte elemzésének gyakorlata neveli. Kiemelkedő jelentősége van nevelési szempontból annak is, mennyire érti meg a hallgató jövendő hivatásának társadalmi jellegét és jelentőségét, mennyire készíti fel a felsőoktatás a hivatás gyakorlásának valós körülményeire, s milyen mértékben ébreszti fel és erősiti meg az oktatási folyamat az intenziv, önálló, igényes munkavégzésre irányuló törekvést. A felsőoktatási intézmények nevelőmunkájának középponti célja a szakmára, hivatásra, a választott foglalkozás magasszinvonalu, igényes végzésére való nevelés kell^hogy legyen, s minden nevelési tevékenységet e cél köré kell rendezni. A választott hivatásra való felkészülés és felkészítés szempontjából is kiemelkedő jelentősége van a hallgatók világnézeti-politikai nevelésének, valamint a közéleti aktivitás egyetemi-főiskolai mozgásterének, lehetőségéinek és gyakorlatának. A hallgatók ideológiai-politikai nevelésének feladatai má már nem kizárólag a marxizmus-leninizmus oktatására hárulnak, de a világnézeti oktatásnak mégis megkülönböztetett jelentősége van ebben a nevelési folyamatban. Bár az elmúlt évtizedben jelentős előrehaladás történt a marxizmus-leninizmus oktatás színvonalában, s a marxizmus-leninizmus oktatás egyre inkább az egyetemi-főiskolai oktatás szerves részévé vált, a hallgatók világnézeti nevelésével kapcsolatos mai igényeknek nem tud minden szempontból és minden intézményben kellő szinvonalori megfelelni. A marxizmus-leninizmus oktatás bizonyos fáziskésében van egyrészt a szocialista épités uj vonásainak, másrészt az elmúlt években végbement nemzetközi eazdasági és politikai változásoknak. Llletvr czol.