Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-23­Tekintetbe kell venni azokat a lehetőségeket is, amelyeket az ilyen oktatásszervezési intézkedések a gazdasági és szellemi erőfor­rások racionálisabb kihasználása terén nyújthatnak, nem utolsósorban a tanulmányi idő szelektiv csökkentése révén. A tanulmányi időt ter­mészetesen nem lehet mechanikusan, az igényes képzési formák minősé­gének rovására csökkenteni. A csökkentést más tényezők teszik lehe­tővé: rugalmasabb tantervi és szervezeti formák között szükségszerűen növekedni fog a társadalmilag hasznosítható részképzések és a rövi­debb időtartamú képzési formák száma, s ezáltal csökkenni fog az egy hallgatóra jutó átlagos tanulmányi évek száma. Emellett egyes kép­zési ágakban a tantervi szétaprózottság felszámolása, a tanulmányi idő racionálisabb kihasználása a globális képzési évszám röviditését is maga után vonhatja. A képzési idő csökkentéséhez azonban hozzá­járulhatnak olyan átfogóbb, a tantervek egész belső struktúrájára kiható változtatások is, mint a szűkebb szakosodás későbbi időpontra, esetleg a posztgraduális képzési időszakra való kitolása, a poszt­graduális képzés rendszerének kiépülése, illetve szerves ráépülése az alapképzésre /ami az alapképzés idejének csökkentését eredményez­heti/, egyes képzési irányokban pedig az elméleti és a képzés szak­irányának megfelelő - munkahelyeken munkaviszony keretében megvaló­suló gyakorlat időszakainak tantervileg tervezett és szervezett vál­togatása /ez a diploma megszerzéséig vezető ut időtartamát, az évek számát esetleg növeli, de ezen belül az oktatási rendszerben eltöl­tött tanulmányi időt csökkenti/. 6. A munka melletti felsőfokú képzé s felsőoktatásunkban megho­nosodott két formájának - a levelező és az esti tagozatos oktatás ­funkciói az utóbbi évek során átalakultak. Egyrészt megváltozott - erősen fiatalodott - a hallgatóság korösszetétele, másrészt az es­ti és levelező oktatásban mind nagyobb súlyt kap a másoddiplomás képzés. A hagyományos esti és levelező tagozat egyre inkább olyan hallgatóknak ad továbbtanulási lehetőséget, akik a nappali tagozat­ra különböző okokból nem jutottak be, de a felsőfokú szakképzettség megszerzéséhez munkahelyük támogatásával - néha anélkül - ragaszkod­nak. Az esti és levelező oktatás társadalmi jelentősége, mobilitást biztosító szerepe az iskolázottsági szinvonal növekedésével, a felső­oktatás iránti igény szélesedésével várhatóan tovább fog nőni. Mindez különösen élesen veti fel esti és levelező felsőokta­tásunk két legfőbb problémáját: a képzés színvonalát és módszereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom