Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-24A munka melletti felsőoktatás színvonala ma minden tekintetben elmarad a nappali tagozatokon folyó képzés szinvonalától. Ennek egyik oka, hogy a hallgatóság mind jelentősebb hányada azok közül kerül ki, akik a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain egy vagy több alkalommal sikertelen felvételi vizsgát tettek, s nem érték el az ottani követelményeket. Az esti és levelező tagozatok felvételi követelményszintje ennek következtében alacsonyabb, mint a nappali tagozatoké, helyenként azonban olyan alacsony, ami már a képzés színvonalára is károsan hat. Az esti és levelező oktatás tantervei ugyanakkor lényegében a nappali képzés tanterveinek redukált változatai, ami egyúttal - miután ma már az e tagozatokon tanulóknak is csak kisebb hányada rendelkezik választott hivatásának megfelelő alaposabb szakmai gyakorlattal - alacsonyabb követelményeket is takar. Ehhez járul az esti, de különösen a levelező oktatás, és általában a munka melletti felsőoktatás módszerbeli elmaradottsága. Ez az elmaradottság mind a szocialista, mind a tőkés országokban kialakult ilyen módszerekhez képest jelentős. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka melletti tanulás sajátosságainak megfelelő tantervekkel és módszerekkel el lehet érni, hogy e képzési formák is a nappali tagozatok diplomáival egyenértékű képzést biztosítsanak. Hazai kísérletek is bizonyítják, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel, szerény költségráfordítással rövid időn belül is érezhetően javítani lehet a levelező oktatás hatásfokát. Feltétlenül le kell vonni annak a ténynek a következményeit is, hogy az esti és levelező tagozatok hallgatósága megfiatalodott, életkorban kevéssé különbözik a nappali hallgatóságtól, s igy nevelő és általánosan művelő funkciói tekintetében az esti és levelező tagozatokon folyó oktatásnak sok tekintetben egyre inkább a nappali tagozatéhoz hasonló feladatokat is el kell látnia. A rugalmasabb tantervű, több szakaszból, fokozatból álló - moduláris - felsőoktatási rendszer kialakítása és megvalósulása esetén a munka melletti tanulás egyes hallgatóknál, hallgató-csoportoknál teljes idejű nappali tanulási szakaszokkal is váltakozhat, s kell is, hogy váltakozzon, s igy az esti, illetve levelező oktatási forma a szokásos felsőoktatási pályaképek integráns részévé válhat. Az ilyen tipusu képzési formák és általában a munka melletti felsőoktatási formák továbbfejlesztése során a jövőben indokolt költségvetésen kívüli forrásokra, a munkahelyek és a hallgatók érdekeltségére is támaszkodni. Az esti és levelező tagozatokon folyó képzés finansziro-