Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-19A felsőoktatás merítési bázisának méreteit és az értelmiségi utánpótlás szociális összetételét meghatározó sajátosságain tul a meritési bázis minősége, szinvonala is nagymértékben befolyásolja a felsőoktatás munkájának feltételeit és hatásfokát. Még a gimnáziumokból jelentkezők felvételi eredményei is azt mutatják, hogy a középiskolai képzés a főiskola, de különösen az egyetemi követelmények szempontjából nem kielégitő, elsősorban a hallgatóság általános műveltsége, anyanyelvi és idegennyelvi kommunikációs készségei tekintetében. Ez a helyzet a felsőoktatást többszörösen is nehéz feladat elé állitja, mivel a felsőoktatásba közvetlenül bejutott hallgatóság nagy részét a felsőoktatási intézményeken belül kell az intellektuális munka elemi technikáira is megtanitani. Ez a körülmény közvetve a felsőoktatási intézmények egész munkájának eredményességére is kedvezőtlenül hat, és iskolás, tananyagkövető módszerekre kényszeriti őket.. Rövidebb távon a mai feszültségeket bizonyos mértékig csökkenti az érettségi és a felvételi vizsgák követelményeinek korszerűsítése, amit 1979-ben hagyott jóvá a KB Agitációs és Propaganda Bizottsága. E korszerűsítési javaslatok lényege: valamennyi iskolatípusban jobban ösztönözni a tanulók általános műveltségi színvonalának emelkedését, s egyúttal javítani a szakközépiskolai tanulók szakirányú továbbtanulási esélyeit. A felvételi folyamat minőségi szempontból eredményesebb kiválasztást biztosító és egyben társadalmilag igazságosabb alakítását azonban hosszabb távon csak olyan felvételi rendszertől lehet elvárni, amely a középiskolai tanulmányok és a felvételi vizsgák eredményein túlmenően a felsőoktatáson belüli kezdeti beválást is figyelembe veszi, tehát a jelölteket folyamatos munkájuk alapján bocsátja be a felsőoktatásba, amely ennél fogva alkalmas arra is, hogy felzárkóztassa a fizikai dolgozók tehetséges, de műveltségi szempontból hátrányosabb környezetből induló gyermekeit. A felsőoktatás meritési bázisával összefüggő mennyiségi és minőségi problémákat végső soron csak a közoktatási rendszer egészének olyan megújítása oldhatja meg, amely távlatilag az érettségit adó középfokú képzés fokozatos bővitésével, mind általánosabbá válásával a l't éves kornál későbbi időpontra tolja ki a pályaválasztás kényszerét, illetve a különböző középfokú oktatási intézmények egymáshoz való közelítésével biztosítja a pályakorrekció lehetőségét, s ily módon szélesebb rétegek számára teremti meg a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét.