Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-16tehetséges gyermekeinek továbbtanulását, felvételi előkészítését segitik, s amelyek munkájában középiskolai tanárok, egyetemi és főiskolai oktatók és hallgatók egyaránt felelősséggel és önfeláldozóan vesznek részt. Mindezen okok következtében a fizikai dolgozók gyermekei arányának jelentősebb mértékű növelését a felsőoktatás hallgatólétszámán belül a közeljövőben reális célként nem lehet kitűzni. Ez az arány - 42-^3 °/o az I. évesek között, és 39 az összhallgatóságon belül - egyébként nemzetközi összevetésben és az európai szocialista országok felsőoktatásához viszonyitva is magasnak mondható. Ugyanakkor az egyes értelmiségi rétegek utánpótlásának összetételében mutatkozó negatív tendenciák tudatosabb és tervszerűbb ellensúlyozását nem teszi lehetővé felsőoktatás képzési rendszerünk jelenlegi merev strukturája sem. A tul korai szakválasztási kényszer - sok területen már szakra történik a felvétel is a szakok és intézmények szük profilja, az intézmények, karok, sőt szakok közötti átlépés, tehát a felsőfokú képzésen belüli pályakorrekció lehetőségének hiánya következtében felsőfokú szakképzési rendszerünk nemcsak abban az értelemben merev, hogy nem teszi lehetővé a gyorsan változó népgazdasági igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, hanem abban az értelemben is, hogy merev módon leképezi a már a felsőoktatásba való bejutás előtt kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket, nem járul hozzá azok feloldásához, az egyes értelmiségi rétegek utánpótlásának "nyitottabbá" tételéhez. A középfokú képzés funkcionális tagolódására a felsőoktatás nem kevésbé merev, s még tagoltabb rendszere épül rá. A középfokú oktatás mai funkcionális tagolódása sajátosan alakitja az értelmiségi utánpótlás nemek szerinti összetételét is. Miután a fiuk zöme az általános iskola elvégzése után szakmunkásképző iskolákban vagy szakközépiskolákban szakmát tanul, s a gimnáziumokba alig hetedrészük iratkozik be, a gimnáziumi tanulók kétharmada lány. Többségben vannak a lányok a szakközépiskolai tanulók között is, elsősorban az un. női munkakörökre képző szakközépiskolák /közgazdasági, egész-