Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-15ni középiskolákban tanulnak /a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeinek 61, illetve 25 °/o-a/, s mindössze 13 5b-uk jár gimnáziumba. Ezzel szemben a nem fizikai foglalkozású szülők továbbtanittatási törekvéseire - szinte függetlenül gyermekeik később választandó pályájától - az általános műveltséget jelentő ismeretek előtérbe állitása a jellemző. Ezért ezek a családok előnyben részesitik a gimnáziumokat /gyermekeik 40 °/>-a jár gimnáziumba/, és gyermekeik általában csak az érettségi után szelektálódnak. Ezeknek, a rétegenként J3Ltérő továbbtanulási törekvéseknek az eredménye, hogy a szakmunkáképzők és a szakiskolák I. éves tanulóinak 84-85 a fizikai dolgozók gyermeke, mig a szakközépiskolákban ez az arány 65 a gimnáziumokban viszont csak 45 °/o. Ezek miatt az arányok miatt egyes értelmiségi rétegek - elsősorban az orvosok és a humán értelmiség - összetételének pozitiv irányú változtatása, s a fizikai dolgozó rétegekből származó hallgatók arányának növelése az ezen értelmiségi pályák utánpótlása szempontjából legfontosabb intézményekben nagy nehézségekbe ütközik. Ennek következtében az egyetemeken - különösen a tudományegyetemeken és az orvostudományi egyetemeken - általában jóval alacsonyabb a fizikai dolgozó rétegekből származók aránya, mint az olyan felsőoktatási intézményekben, ahová szakközépiskolai végzettséggel is viszonylag könynyen be lehet jutni. Ennek oka nemcsak az, hogy a főiskolai képzés rövidebb időtartamú, vagy a főiskolák felvételi követelményei alacsonyabbak, hanem inkább az, hogy a humán ismeretek, az általános műveltség megszerzését a család és a környezet a kisgyermekkortól kezdve erősebben befolyásolja, inig a műszaki, mezőgazdasági és általában a szakirányú ismeretek konkrétabbak, az iskolai tanulmányok alatt jobban elsajátithatók, s ezeket az ismereteket a szakközépiskolák Is jobban közvert i tik. A felsőoktatás merítési bázisának ezek, az értelmiségi utánpótlás szociális összetételére is messzemenően kiható sajátosságai tehát elsősorban a korai pályaválasztási kényszerrel /ahol a döntést nem a gyermekek hajlamai és képességei, hanem a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok továbbtanulási törekvései motiválják/ és a középfokú oktatásnak a felsőfokú továbbtanulás szempontjából tul merev funkcionális tagolódásával, valamint a későbbi pályakorrekció ebből fakadó hiányával, illetve korlátozottságával függnek össze. Ezeket a tendenciákat csak szerény mértékben tudják módosítani azok az egyébként eredményes előkészítő tanfolyamok, amelyek a fizikai dolgozók