Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-3bővül a felsőoktatás volumene, növekszik a felsőoktatásban részt vevők száma. A felsőfokú képzettségű szakemberek relativ számának /az egyes országok lakosságához, illetve az aktiv keresők számához viszonyitott arányának/ növekedése általános tendencia. A legmagasabb arányt általában a gazdasági-műszaki szempontbél legfejlettebb országokban figyelhetjük meg. A felsőfokú végzettségű szakemberek arányának emelkedése azonban még ezekben az országokban is tovább folytatódik, s ezért megalapozottan állithaté, hogy a közepes fejlettségű országokban ennek a folyamatnak még évtizedekig kell tartani. Magyarország felsőfokú szakember-ellátottsága - akár a lakossághoz, akár az aktív keresők számához viszonyítjuk a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek számát - hazánk gazdasági fejlettségi szintjéhez képest nemzetközi öszszehasonlításban viszonylag magas, és abszolút értelemben is magasabb, mint számos gazdaságilag fejlettebb országban. Ez felsőoktatásunk felszabadulás utáni fejlődésének kétségkívül nagy eredménye. A felsőoktatás fejlődésének általános tendenciái ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mennyiségi növekedés csak azzal a feltétellel szolgálja hatékonyan a fejlődést, ha az oktatás kiterjesztése egyfelől a nevelés és képzés szinvonalának emelkedése alapján történik, másfelől, ha a felsőfokú szakemberek képzésével párhuzamosan - és azzal összefüggésben - az egész társadalom kulturális szinvonala, beleértve a termelési kulturát /szinvonalat, szervezettséget és rendet/ is, folyamatosan és jelentősen növekszik. A felsőoktatás hatását - szakemberképző funkcióján túlmenően - a társadalom kulturáltságának, tudatosságának alakitása szempontjából is értékelni kell: a felsőoktatás a szakemberképzés keretében egyben értelmiséget is nevel, tehát azt a réteget alakitja ki, amely a tudományos ismereteket, a mintaként szolgáló értékítéleteket és magatartásformákat a társadalom szinte valamennyi dolgozó tagja számára közvetiti.