Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
-2A magyar felsőoktatás helyzete Felsőoktatásunk mai helyzetének megitélése és a továbbfejlesztés feladatainak meghatározása szempontjából egyaránt figyelembe kell venni a felsőoktatás fejlődésének leglényegesebb nemzetközi tendenciáit, valamint a magyar felsőoktatás felszabadulás utáni utjának tanulságait. 1. A felsőoktatás nemzetközi méretekben megfigyelhető főbb fejlődési tendenciái: a felsőfokú szakemberképzés társadalmi szerepének erőteljes növekedése, funkcióinak bővülése, gazdagodása. Az utóbbi évtizedek, különösen a legutóbbi két évtized gazdasági, tudományos-műszaki fejlődése, a munkamegosztás gyorsuló változásai egyaránt a felsőoktatás társadalmi szerepének növekedése irányában hatottak. Különösen érvényes ez az iparosodás első szakaszán tuljutott országok fejlődésére, amelyekben a fejlődés intenziv követelményei - a termelés hatékonyságának növelésével szemben támasztott igények előtérbe kerülése, a tudományos eredmények gyorsabb alkalmazásának, az innovációs tevékenységnek a gazdasági növekedésben érvényesülő súlya és jelentősége-következtében a munkaerő szakmai képzettségi színvonalának és az általános munkakultúrának mind döntőbb szerepe van a gazdasági fejlődésben is. A fejlett felsőoktatás - a legmagasabban kvalifikált, a mind bonyolultabb termelési folyamatokat irányitó és az innovációs tevékenységet folytató szakemberek, az értelmiségi utánpótlás képzése és ezen keresztül az egyes társadalmak általános munkakultúrájának emelése révén - a termelés intenziv fejlesztésének egyik fontos előfeltétele. Ezt mutatja, hogy a felsőoktatásban részt vevők és a felsőfokú végzettségű szakemberek arányának növekedése az országok többségében - és épp a legfejlettebb országokban - gyorsabb, mint a gazdasági növekedés üteme. Hozzájárul a felsőoktatás társadalmi szerepének növekedéséhez az a körülmény is, hogy a fejlett és közepesen fejlett országokban a lakosság iskolázottsági színvonalának emelkedése, többek között a középiskolai képzés mind általánosabbá válása következtében nő a felsőoktatásban való részvétel iránti igény,
