Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

M -24­A hallgatói érdekeltségi rendszerrel kapcsolatban: a hetvenes évek ifjúsága nemcsak passziv befogadóként vjseonyul a tananyag­hoz. A hatvanas években a tanulj vagy dolgozz felszólitás sokkal inkább hatott, a tudati állapot más jegyeket mutatott, mint jelen­leg. Az érdekeltségi rendszerbe egyre inkább olyan elemeket kellene beiktatni, ami konkrét: ezt csináltad, ennek a következ­ménye ez és ez. Az egyetemen ilyen fogó<Bcodók nincsenek. Az egyetemeken csak részintézkedések történnek esetenként, de glo­bálisan nem tekintjük át a helyzetet. Ennek a rendszernek a ré­szét kellene alkossa az elhelyezkedés is, nincs kapcsolat az el­helyezkedési lehetőségek és az egyetmen tanusitott magatartás között sem. Pozitiv és negativ ösztönzőkre egyaránt szükség lenne. Kerékgyárt ó Györgyné: Az anyagban konkrétabban kelle­ne foglalkozni a tömegoktatás gondjaival. Az oktatásban az át­lagos szinthez vagyunk kénytelenek igazodni, ez rengeteg bukta­tóval jár. Meg kellene keresni azt a módot, amivel a legkiemel­kedőbb hallgatóknak a szükséges pluszt meg tudjuk adni és a gyen­gébb hallgatóknak is megadni a lehetőséget az anyag elsajátítá­sára. Elvileg magas a megkövetelt tudásszint, a gyakorlatban re­alizált azonban alacsony. Az elégséges szint meghúzása nem jó helyen van, azt kellene biztosítani, hogy ez a szint is megfelelő felkészültségű szakembert jelentsen. Érdekeltebbé kellene tenni a hallgatókat ösztöndíjjal is a tel­jesítményekben, ehhez szükséges, hogy a teljesítmények mérése ob­jektív legyen. Szó.van az anyagban arról, hogy esetleg nem szemeszterekben kel­lene gondolkodni. Több országban alkalmazzák a tri- ímeszteres módszert, ezt is meg kellene vizsgálni. A statisztikai mellékletekről: a nemzetközi összehasonlítással kapcsolatban aggálya van, sok bizonytalanságot rejt magában a 9/1 és 9/2 összehasonlítás. Az egyes országok nem ugyanazt értik felsőoktatásban való részvételen, ilyen adatok egymás mellé állí­tása nagyon bizonytalan. Ha a koncepciót ehhez akarjuk igazítani, külön erre a célra készült összeállításra lenne szükség. Az 5. táblázattal kapcsolatban: szerepel az oktató ellátottság, itt hi­ányolja az esti-levelező hallgatók feltüntetését. Hiányzik a Szet-es képzés tapasztalata, az ezzel kapcsolatos el­képzelések. J ó z s a György: A vita megszervezését a Minisztérium nem azzal a céllal kérte, hogy minden részletkérdést megtárgyaljunk, hanem azt a segítséget kérték, amellyel az anyag továbbmélyítése elkép­zelhető. Nem régen dolgozik a felsőoktatás irányításában, ezért tapasztalatai korlátozottak, másrészt a marxizmus oktatásának te­rülete, amelyen dolgozik, szűkebb, ezért sem tud minden kérdéshez kapcsolódni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom