Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
m. -9tart a tagsággal, mennyire támaszkodik a közösségre, van-e közösség, milyen az öntevékeny jelleg a kulturális munkában, a szakmai munkában, erről nem szól. Ebben a vonatkozásban teljesen groteszk olyan jogok vindikálása, amelyek még kiváló kollégium esetében sem biztosithatók. Pl. a végző hallgatók bennlakásának engedélyezése csak a rektor hatásköre lehet. Hasonló probléma az igazgató, nevelőtanár választás. Meg kell gondolni ezt, amikor sok esetben valóban nem kollégiumról, hanem csak szállásról van szó. Nem akar kitérni arra, hogy a mai hallgatóság mennyiben hibás ebben. Közrejátszott a hallgatók elosztásárnak módja, hogy mindössze egy rektorhelyettes foglalkozik a kollégiumokkal, nem az Egyetem egész vezetősége. A korábbi lo-12 ágyas szobák egy-egy alapközösséget jelentettek, ma ha kimegy egy oktató, legfeljebb egy-két emberrel beszélhet. Az elhelyezes javulása a közösségi szellem alakulása ellen hatott. Ezek a problémák nemcsak a mi egyetemünk vonatkozásában merülnek fel. Ezekben a kérdésekben kellene elsősorban előrelépni, ne kizárólag a diákbizottság jogkörével foglalkozzunk. Kreskay Ferenc: A kollégiumi munka segitéséhez pártfeladatokat is kell kitüzzünk. A Nékosz annak idején egy politikailag elavult egyetemi rendszerrel szemben alakult ki, ennek megvoltak a hátranyai, befelé fordulás, belterjesség stb. Hasonló a helyzet ma, az állitólagos kollégiumok íiggetlenedtek az Egyetemmel szemben, s ez nem egészséges. Ennek megvannak a történelmi okai, a rossz elhelyezés stb. Amikor megkapták a kollégium cimet, fellendülő korszakban voltak. Jelenleg viszont ennek az ellenkezője, hullámvölgy van. Az első tanulság számára - a vita is ezt bizonyította, általában a kollégiumi életről vitatkozunk, nemcsak a nevelőmunkáról -, hogy idővel vissza kellene térni valamilyen fórumon a kollégiumi életre általában. A jelenlegi kollégiumi szisztémának mindenképpen a szakmai elhelyezkedési rendszert kellene követnie, ennek van politikai és állami konzekvenciája: ki kell dolgozni az Egyetem állami felelős vezetőinek, a karoknak a feladatait és felelősségét a kollégiumokkal kapcsolatban és a kari párt- és Kisz szervezetek feladatait és felelősségét. A kari pártszervezetek nélkül ezt nem lehet megoldani. B i k i c s István: Az Agit.-Prop. Bizottság véleményének kiegészítéseképpen: az igazgatók és nevelőtanárok választását formálisnak, helytelennek tartja. A kollégiumok legyenek nyitottak, legyenek külső kapcsolataik, hivjanak meg szakértőket. Az anyagot kitűnőnek tartja. A határozati javaslatok koncentrálását javasolja, mert fontos és lényegtelen kérdések keverednek benne. Pl. legdöntőbbnek a szakok szerinti elhelyezés részletesebb kifejtését tartaná. Vita volt a KISZ szerepéről, felmerült a bizottságban, hogy a KISZ nem eléggé érzi, hogy az egyik fő tevékenységi területe kell legyen a kollégium. Más kollégiumokban nagy jelentősége van a senior rendszernek, véleménye szerint ez nem instruktori tevékenység, hanem a senior