Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-6— emelni. Helyesnek tartanak minden olyan javaslatot, amely az oktatóknak kollégiumokhoz való kötődését szorgalmazza. Bizonyos feladatokra pártmegbizatáot kell adni. Próbálkozni lehet a külső nevelőtanári rendszerrel. Ne általában küldjünk ki oktatókat, ez nem hozott eredményt. Az Egyetemnek szorgalmazni kellene a férőhelyek számának emelé­sét, hogy valamennyi vidéki hallgató felvehető legyen, ez neve­lési szempontból rendkivül fontos. Az egyetemi vezetésnek java^­solja, hogy törekedjen az évfolyam és szakok szerinti állandó elhelyezésre. Az elhelyezés minőségi különbségeit más oldalról, más eszközökkel kell ellensúlyozni. Az igazgatók tekintetében próbálkozzunk változatos megoldásokat keresni, pl. függetlenített igazgató. Az igazgató és nevelőtanár választás helyett a diákbizottságok véleményének figyelembevéte­lével állami megbizás lenne helyesebb. A szakkollégium tevékenységét tartalmasnak Ítélték, tovább bőví­tését nem tartják időszerűnek. A jövőben a szakkollégiumtól na­gyobb kisugárzást kellene várni a többi kollégiumra. Poller elvtárs beszélt az alapközösségek erősitéséről. A bizott­ság ebben ellentétes álláspontot képviselt, véleményük szerint nem kell erőltetni ezek szervezését, hanem más módon kellene megtalálni a nevelési lehetőségeket. Kovács Ferenc: Benne is felmerültek nosztalgiák, anélkül, hogy idealizálná a régi kollégiumi életet. A kulturális nevelő­munka a lényegesen mostohább anyagi körülmények ellenére össze­hasonlíthatatlanul jobb volt, rendkívül határozott követelmény­rendszer érvényesült. Helyes, hogy függetlenített szerve® foglal­kozik a kollégiumi kulturális munkával. Illusztrációként megem­líti, hogy az Orvosegyetem Ízléses plakáttal hívta a hallgatókat Bartók-ciklusra, a mi Egyetemünk pedig e^y női hátsórészt ábrá­zoló plakáttal hívott valamilyen rendezvenyre. Ezt a szemléletet látja az egyik legnagyobb problémának. Vannak dolgok, amelyekhez nem kell többszázezer forintos berendezés és pinceklub, méregdrá^­ga táncdalénekesek meghívása, hanem egy tanulószoba és emberek, akiknek szívügye a kulturális élet fejlesztése. Azokat a lehető­ségeket kell kihasználni, amelyek ma is rendelkezésre állnak. Az anyag megemlíti, hogy meg kell vizsgálni, hogy egyes helyi­ségek szükségesek-e a Makarenko utcában oktatási célra. Ezt nem is kell megvizsgálni, mert a teremszüke rendkivül nagy, inkább szaporítani kellene az oktatási helyiségek számát. Szabó Kálmán: Az előterjesztés viszonylag jó, sok gondolatot támaszt. A következő években még lényegesebben fog jelentkezni, mint ma, az emberek természetes közösségi éhsége. Aki ebben al­kotó tud lenni, annak a szakmájában is nyert ügye van. Ezzel szemben vannak kispolgári, individuális tendenciák is, de ezek nem zavarják, mert elsősorban a közösség érdekli. Ha azt akarjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom