Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

210. -7— hogy minél több, aktivabb formálója legyen a közösségi életnek, nem szabad lemondanunk egyetlen alkalom kihasználásáról sem. Az értelmiségnek értelmiségi feladatokat kell ellátni, erre kell felkésziteni a hallgatókat. Nem az a döntő, hogy mit mondunk a hallgatóknak, maguknak kell kiharcolni, ennek emberi, magatartásbeli feltételei vannak. Egyetért Poller elvtárs Nékosz-szal kapcsolatos következtetéseivel. Illúzió azt hinni, hogy ilyen tömegű embert, mint jelenleg van, ugyanolyan módon lehet nevelni. Az egyén képességei is csak a közösségre támaszkodva tudnak kibontakozni. Ma inkább lakóhely, mint kollégiumi közösség a diákotthon. Össze lehetne kapcsolni a szakkollégium létét a többi kollégiummal is a tehetségkiválasztás rendszerében. Ennek hiánya gátolja az egész ország fejlődését. Ez azért fontos, mert ha ezt el tudjuk érni, ez automatikus szelekciós tömegbázisa lehetne annak, hogy csökkenjen a tehetségkiválasztás konzervativizmusa. A kollégiumot ilyen szempontból is meg kell becsülni és vegyük figyelembe ilyen szerepét is. A Nékosz-mozgalomnak nincsenek ma meg a feltételei, nincs is rá szükség, ma automatikusan felveszik a hallgatókat kollégiumba, Terméke azonban, a kollégium, ma is értelmes dolog, mint pedagógiai képződmény fontos. Karaszek Judit: Az igazgatók és nevelőtanárok kiválasztásával kapcsolatban: a 9. oldalon szerepel, hogy az állami vezetés tegyen több javaslatot és a lakógyűlés titkosan szavaz. Kérdés, milyen kritériumok alapján tudja a lakógyűlés eldönteni, ki legyen az igazgató. A nevelőtanárokat a diákok választják, ugyanakkor a nevelőtanároknak nincs sehol szavazati joguk. A házirendet a diákbizottság szavazza meg, ugyanakkor a nevelőtanárnak kell végrehajtatni. Ez komoly problémákat okoz. A diákbizottság elháritja a fegyelmi kérdésekben való döntést, ezt a nevelőtanártól várja. Amikor a kollégiumokban a 12-13. oldalon leirt problémák vannak, amikor az együttélés elemi elvárásaival sincsenek tisztában a hallgatók, furcsának tartja, hogy a nevelőtanárokat választják, ebből mindennapos súrlódások támadnak. A Kinizsi utcai 4oo fős kollégium, ahol nemcsak oktatási-nevelési problémák merülnek fel, sok súrlódásra van lehetőség, ezek megoldására nincs megfelelő mód. A potenciális nevelőtanárok köre szükül. Volt olyan eset, hogy a hallgatók azért nem akarták az egyik jelöltet, mert az a vizsgán következetesen szigorú volt. Nem helyes, hogy a fiatal oktatók egzisztenciálisan függnek a hallgatóktól, mert fontos számukra a kollégiumban lakás lehetősége. S i p o s Sándor: Az Oktatási és Tudománypolitikai Bizottságban is felmerült ez a kérdés. Ismerjük a demokratikus fórumok hatékonyságát, ha valakit javasolnak, s a közösség passziv, biztosan megválasztják. Ezért nem érti, miért merül fel a nevelőtanárok választása mint probléma. Ennek a fórumnak nem lenne helyes a szavazási rendszer ellen állást foglalni, mert ezzel olyan közösségi biztositékot zárnánk ki, hogy ha az illető nem felel meg az elvárásoknak, le lehessen váltani. A kulcskérdést