Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

M3 - 3 NGKB határozat egyes rendelkezéseinek mennyiben felel meg az egyetemi képzés és milyen -további feladatok származnak e Határozatokból. A nehézséget az jelentette, hogy maga a határozat az egyetemen nem volt hozzáférhető és a határozatnak az egyetemi képzésű érintő részeit csak 1980. január 10-én kaptuk kézhez. A határozat vonatkozó része elkerülte a bizottság tagjainak a figyelmét is. II. Az MKKE Külgazdasági Szakának helye az országos külgazdasági szakemberképzés rendszerében 1./ Egyetemünkön kivül külgazdasági szakemberképzés folyik a Külkereskedelmi Főiskolán, a Számviteli Főiskolán, továbbá a KKM belső tanfolyamain és a KKM vezetőképző intézetének keretében. Ez utóbbi azonban speciális vezetőképzést ós továbbképzést lát el, ezért a továbbiakban az egyes kérdések elemzésekor vizsgálatától eltekintünk. Eltekintünk továbbá a Számviteli Főiskolán folyó képzés elemzésétől is, mert ez meghatározott szük szakterületre képez kádereket a külkereskedelem számára. 2./ A vizsgálat tárgya szempontjából döntő két terület kétség«-kivül a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi tagozata é3 egyetemünk külgazdasági szaka. E két képzési terület közül egyetemünk külgazdasági szakának kiemelkedő szerepe van, mert mind a képzési idő /az egyetemen 9 félév, a főiskolán 6 félév/, mintít a képzősben résztvevő hallgatók létszáma tekintetében egye„ < , temünk előnyös helyzetet elvez. 3./ A fenti képet szinezi ezen-kivül, hogy a külkereskedelmi káderutánpótlás nemcsak e két területről verbuválódik, hanem más egyetemeken végzettek| vagy csak érettségivel rendelkezők közül is. Ezek számára is előirás, hogy külkereskedelmi szakképzettséget szerezzenek, melyhez három ut áll rendelkezésükre: a./ a KKT.I szaktanfolyamai, b./ a Külkereskedelmi Főiskola esti tagozat, c./ az egyetem esti tagozatának külgazdasági szaka.