Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

- 4 ­Az utóbbi csoportba számit julc az egyszerűség kedvéért a mérnök-közgazdász tagozat külgazdasági szakát is annak ellenére, hogy ott a képzés köztudot­tan 2 éves. • Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi tagozatán végzettek jelentős része a munkábaállás és az előirt várakozási idő eltelte után tovább kiván tanulni egyetemünkön az úgynevezett kiegészi­tő külgazdasági szakon tagozat 3 éves képzés/. Ezek legjobbjai eljut­nak az egyetemi doktori fokozatig. Bizonyos fokig hasonló helyzet áll fenn a Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű levelező szakán végzettek tekintetében. Mivel ezek jelentős része nem kiván levelezői munkakörben sokáig maradni, él a jogszabály adta lehe­tőséggel és felvételi vizsga nélkül kéri felvételét az egyetem esti tago­zatának külgazdasági szakára /5 éves képzés/. 4./ A fent vázolt kép alapján állithatjuk, hogy a szaktanszéknek rendkivül » sokirányú és igen sokrétű feladatai vannak a külgazdasági szakember-képzés területén, melyet még komplikáltabbá tesz az a körülmény, hogy mindezen képzési formák különböző előképzettséggel és gyakorlati alappal rendelkező kádereket érintenek. Az 5 éves esti oktatáson belül is eltérő előképzett­séggel találkozunk, mert a Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű levelező tagozatán végzettek idegen nyelvű képzettsége teljesen eltér az érettségi­vel bekerülőkétől. Ugyanakkor az eltérő előképzettséggel jelenlegi tanter­veink és tanulmányi szabályzataink nem eléggé számolnak. A vizsgálatban résztvett elvtársak megitélése sem egységes sem a létszám, sem a képzés súlypontjának a kérdése tekintetében. Egyesek szerint helye­sebb lenne a Közgazdasági Egyetem nappali tagozatán a létszámot csökkente­ni és az esti, illetve továbbképzési formákat kellene erősíteni. Ilyen és hasonló véleményekkel elsősorban a KKM által küldött elvtársak részéről találkoztunk. Ez az álláspont azonban nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy a jelenlegi magas létszámot éppen a KKM kérésére valósitotta meg az egyetm bizonyos vonakodás után. Ugyanakkor az NGKB már emiitett állásfog­lalásából azt olvashatjulc, hogy "Az egyetemi oktatás területén a legfonto­sabb feladat a képzés minőségének emelése, amelyet elsősorban az MKKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom