Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
- 5 101 embereket tudjunk kihelyezni külföldre. Fontos kérdés számunkra, hogy külpiaci rendünk változtatásával sokkal szélesebb és specifikusabb ismeretekre van szükség. A másik, hogy a külgazdasági kapcsolatokban a valóságos termelési kooperációk kimunkálására, megvalósitására, a nemzetközi munkamegosztásban a tapasztalataink is kevesek /5-lo éve kezdődött e munka/, és a pénzügyi és fináíicmüveletek is nagyon sok kivánnivalót hagynak maguk után. Itt most nem akarok kitérni az összes problémára, de néhány fő kérdésben elmondom a Minisztérium álláspontját, ezen anyag révén. Talán először képzési célról. Bár a gyakorlatban igy alakult ki az egyetemen, de nem értenének ezzel együtt, hosszútávon pedig semmiképpen. A gyakorlat olyan - beleértve az államigazgatást és a vállalati szférát is - hogy rendkivül sokoldalú, széles látókörű és inkább a gondolkodásra alkalmas fiatal értelmiséget várnak. Határozott véleményünk,hogy alapvetően nem üzletkötői felkészitést várnak az egyetemtől, ezt a Külker. Főiskola is megtudja oldani. De az üzleti élet tapasztdataiból kell, hogy meritsenek, mert az egyetemről kikerült fiatalok nem középvezetők lesznek. Az állami vezetésben egy célirányos képzés merült fel, minőségi igénnyel. Az anyagban Í3 megtalálható, hogy: bizonyos mórtékig szükiteni lehetne az anyagot és nagyobb mélységet lehetne adni az oktatásnak. A következő az álláspontunk: az egyetem fiatal közgazdász-képzésnél a mennyiségi igényünk változatlanul fennáll, tehát fenn kell tartani minimum ezt a létszámot. A minőségi igénnyel is egyetértünk. Az a véleményünk,hogy gyorsan növelni kellene még a konkrét üzleti területre felkészítendő káderek számára a Külker. Főiskolán. Véleményünk, hogy a gazdasági élet jól képzett szakembereket kapott az egyetemtől azon hiányosságokkal együtt, amelyeket itt jól ismernek. Rendkívül magas szinten képzettek, az államigazgatásban is megkülönböztetett figyelmet kapnak sokrétű ismereteikkel. A másik kérdés a cél: a tematikát áttekintve sokkal szélesebbnek tünt számára, mint a vizsgálat szintetizált eredményei ós a javaslati rósz. V nlószinüleg az idő hiánya is az oka. Örömmel vennénk magát az anyagot, mert nagyon sok kérdésben világosabban látunk abban, hogy hogyan értékelik a Külgazdasági Tanszék munkáját. Harmadik: a tanulságok. Az 1. ponttal kapcsolatban véleményem: az 1977. októberi határozat ha jól tudja KV határozat volt, ezt módositani kellene. A 13. oldalon az 1. ponttal kapcsolatban: a továbbfejlesztéssel egyetértenek, mennyiség, minőség, egyes tantárgyak összevonása, süritése, ezt a "mérlegelést" azonban nem tartanánk kívánatosnak, nem javasolom belevenni. Egyetértenek a 2., 3., 4. ponttal, az 5» ponthoz szeretném tájékoztatni a Tanács képviselőit, hogy van egy szocialista szerződés a Külkereskedelmi Minisztérium és az Egyetem között. Veres elvtárssal is beszéltem: ugy gondolják, hogy az elkövetkező időben ebből többet ós jobban kellene profitálni. A tanszék és a Külker. Minisztérium munkáját hatékonyabbá kellene tenni az együttműködés által. A 6. ponttal kapcsolatban, a nyelvoktatást illetően: ha ez megvalósitliató, egyetértenek a célkitűzésben az egyéniesitéssel. Nekünk is hasonló tapasztalataink vannak. A 6. pont végén, ami az esti- és levelező oktatást illeti: egyetértünk, hogy ide már nyelvvel jöjjenek az egyetemre, felső- vagy középfokon ismert nyelvvel.
