Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. január 24. - 1977. február 14. - 1. Ipari Üzemszerv. Tanszék vezetésének ügye
4oo » -7A bérgazdálkodás és .jutalmazási rendszer főbb elvei é3 tennivalói 1./ A bérgazdálkodás alapelve a teljesítmény szerinti differenciált bérpolitika. Dérgazdálkodásunkat ugyanakkor meghatározza, hogy az egyetemi bérszint közismerten alacsony, s az egyetemi átlag-alapbérek alakulását figyelembevéve, az 197o-eB években, az általunos egyetemi bérrendezés óta a bekövetkezett mérsékelt, egy oktatóra jutó átlagosan 16 ^-os névlege s béremelkedés ellenére, a fogyasztói árszint 15-17 ?S-os emelkedése következtében az egyetemi reálbérek stagnáltak, miközben országosan a reálbérszint 2o "5-kal nőtt. Ugyanakkor fiatal munkatársaink igen alacsony bérszintje következtében az egyetemi bérpolitika az elmúlt években nivellálásra törekedett. Az egyetemi tanárok és docensek 9-lo $-os átlagbéremelkedésével szemben a gyakornokok és tanársegédek átlagbére 16-18 "/>-ka.l emelkedett. Az átlagosan alacsony bérszint és a belső nivellálódási tendenciák következtében a bérgazdálkodásban egymásnak ellentmondó feladatok megoldására kellene törekednünk. Általános egyetemi bérrendezés nélkül az alapbér-tömeg évi 5 os automatikus emeléséből természetesen nem tehetünk minden követelménynek eleget. Nem is követhetünk maradéktalanul minden, önmagában helyesnek itélt bérpolitikai elvet. Nem javasolhati juk az évi 5 béralapemelés olyan jellegű felhasználását, ami a teljesítmény szerinti differenciált bérfejlesztés következetes megvalósítása lenne. Az 5 %-os bérfejlesztés felhasználására a következő elvet javasoljuk: - A 3 évenként járó korpótlé k kifizetése évente az alapbérnek mintegy 1,5 °/°-át teszi ki. Ennek folyósítása kötelező, automatikus, nem kiván külön döntést.
