Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. június 25. - 1. Jelentés az Egyetem 1974 / 75. tanévi munkájáról - 2. A gazdaságföldrajz tananyag programja - 3. Az 1975/76. tanév operatív tanterve - 4. Egyebek - Levelező tagozat Szolnokra telepítése ügyében elvi állásfoglalás - Bora Gyula dékánhelyettessé választásának tudomásulvétele - Félállások felülvizsgálatáról tájékoztatás - Szabó Lajos tanszékvezetői kinevezése az Orosz Nyelvi tanszékre - Aranydiploma adományozások ü. állásfoglalás / Fellegi O., Baksay Á., Ihrig Á., Csuri J., Somorjai F., Módos E., Mecséri S./

-13A tárgyalási mód megváltoztatásával is csökkenthető lenne a tananyag. Az előadások sok segitséget nyújthatnak a hallgatók számára a tananyagtól eltérő keresztmetszetű rendezésére. Magyarország gazdaságiöldrajzán belül túlméretezettnek tekinti az élelmiszergazdaság tárgyalását, ezen belül sok közgazdasági kérdést is kifejt. A szénhidrogének tárgyalási arányát is tul zottnak tekinti, akkor is, ha időszerüen vannak itt bizonyos problémák. A Magyarország és általános gazdaságföldrajz összhangjára való törekvést lehet érzékelni, de nem teljesen megoldott. Jobban kell kapcsolódni a két anyagnak. Ágazati keresztmetszetben tárgyal sok kérdést a tananyag, ezért nem érti, hogy a termelés, fogyasztás, közlekedés st b. t erületi megoszlása mellett a belkereskedelem szinte teljesen kimarad. Következetlenségre utal, hogy pl. az élelmiszergazdaság, épitőipar, épitőanyagipar esetében blokkszerü tárgyalás szerepel, viszont más blokkok összefüggő tárgyalására nem törekszik, pl. az infrastruktúra gazdaságföldrajzi szempontból való tárgyalása szétszórtan. szerepel, mint komplex probléma, nincs tárgyalva. A társadalmi-politikai viszonyok visszahatásának tárgyalásá sem egyforma szinvonalu. Pl. a mezőgazdaság esetében nem tűnik ki, hogy a sajátos tulajdonszerkezetnek milyen visszahatása van a termelési rendszerre, külön tárgyalja az állami gazdaságot, szövetkezetet, de nem hanyagolható el a szövetkezeti tulajdon sajátossága, amit ennek a háztáji gazdaság kölcsönös. Néhány helyen a gazdaságföldrajzi mozzanatok változása eléggé statikusan van tárgyalva, különösen vonatkozik ez olyan helyekre, amikor különböző elméleti kérdések fejlődéséről van szó, ezek hátterét nem érti az olvasó, a változás hogyan függ össze az elmélet változásával. Veres Pál: Helyes lenne megnézni, nem lehetne-e alternativ tárgycsoportot alakitani, amelyek az egyes ágazatok gazdaságföldrajzi vonatkozásait részletesen tárgyalnák. Ez lehetővé tenné a felsőbb éveseknek, amikor egyes ágazatok tanulásához kerülnek, ezt a tananyagot is tanulhassák. \ G o n d i József: Ideológiai-politikai szempontból a rendelkezésre álló fejezeteket áttekintve, igen jónak tartja, színvonalasan és korszerűen érvényesitik a marxizmus-leninizmus elméletét. Néhány vonatkozásban olyan mozzanatok is találhatók, amelyek a filozófiában is vita tárgyát képezik és néhány eredmény is született, amelyek alapján más megfogalmazásokat lehetne alkalmazni. A tárgy felfogását ugy határozza meg az anyag, hogjr a gazdaságföldrajz tárgya a társadalmi termelés egyik oldala, a társadalmi munkamegosztás területi vetülete. Az egyik probléma, hogy az egész gazdasági szférának nincs sajátos társadalmi tere, csak a munkamegosztási vonatkozásnak van társadalmi térvetülete? Több olyan álláspont van, amelyek a társadiai-gazdasági terét általánosságban nem egyszerűen a munkamegosztás területi vetületének vonatkozásai szempontjából vetik fel. Ezt