Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. június 25. - 1. Jelentés az Egyetem 1974 / 75. tanévi munkájáról - 2. A gazdaságföldrajz tananyag programja - 3. Az 1975/76. tanév operatív tanterve - 4. Egyebek - Levelező tagozat Szolnokra telepítése ügyében elvi állásfoglalás - Bora Gyula dékánhelyettessé választásának tudomásulvétele - Félállások felülvizsgálatáról tájékoztatás - Szabó Lajos tanszékvezetői kinevezése az Orosz Nyelvi tanszékre - Aranydiploma adományozások ü. állásfoglalás / Fellegi O., Baksay Á., Ihrig Á., Csuri J., Somorjai F., Módos E., Mecséri S./

r -14érdemes lenne átgondolni. Igy ugy tűnik, hogy nem a gazdaság egészének földrajza, hanem részlegesen a gazdaság bizonyos vonatkozásainak térbeli vetületeivel foglalkozik. A gazdaságföldrajz maga egy jelentős vonatkozásban nemcsak a gazdaság emiitett vonatkozásainak viszonyaival foglalkozik, hanem a termelőerők területi elhelyezésével, tehát nem egyszerűen a gazdaságföldrajzról, hanem a termelési mód részletes földrajzáról van szó. Véleménye szerint a bevezető részekben ezt a tárggyal kapcsolatban jelezni kellene. A természet és társadalom kapcsolatának, ill. különbségének és kölcsönhatásának problémaköre: helyes szemlélet tükröződik az anyagban, azonban vannak olyan értelmezések, amelyek a viták szempontjából bizonyos problémákat tartalmazhatnak. Ilyen pl. A tőké-bői idézett marxi szöveg értelmezéséből adódik. Marx a földet nemcsak mint munkatárgyat, munkaeszközt veszi figyelembe, hanem mint a termelés elengedhetetlen feltételét is hangsúlyozza. A társadalom természetföldrajzi környezeteként fogja fel a földet, mint munkátárgyat és mint termelőerőt és mint a társadalmi termelés telephelyét is. Marx a földet ugy fogja fel, mint a társadalmi termelés földrajzi környezetét, másrészt mint termelőerőt, mint a termelési mód részét, amely már nem természetföldrajzi környezet, hanem mint termelőerő, azaz a társadalom része. Ennek olyan általános vetületei vannak a továbbiakban, ami problematikussá teszi a természeti környezet megfogalmazását. Amit az ember már átalakitott, inkább már a társadalmi-termelési viszonyok részének tekintendő, mint természeti környezetnek. A társadalom és természet viszonyával összefüggésben a tananyag helyesen elutasitja azt álláspontot, amely a társadalom fejlődésével a természet csökkenő hatását egyértelműen állit ja, ezen belül azonban differenciálni kellene a természetnek a társadalomra való hatása és a társadalomnak a természettől való függése között. A kettő sok helyen azonos módon szerepel. A földrajzi determinizmus, illetve nihilizmus problémájához: véleménye szerint nem helyes elmiletileg Sztálin álláspontját a földrajzi nihilizmus álláspontjához sorolni. Nem helyes az a megállapítás, hogy Marx elsősorban a természetnek a társadalomra gyakorolt hatásával, Engels pedig a társadalomnak a természetre való visszahatásával foglalkozik. Szabolcsi Szabolcs: A népesség És az általános gazdaságföldrajznál sokkal gazdagabban tárgyalt, mint Magyarország földrajzánál. A területi kérdéseknél Magyarország iskolahálózatának települése hiányzik az anyagból, ez pedig legalább olyan fontos, mint a közlekedési hálózat. E 1 n ö k : A történeti összefüggések vizsgálata volt a feladata az előzetes munkamegosztás keretében az előkészités során. A rövid történelmi bevezetők jó törekvést tükröznek, a történetiség szemléletét akarja a területi szemlélettel ötvözni, azonban abból