Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. április 28. - 1. Javaslat egyetemi képzésünk fejlesztésének főbb irányaira / a tanárképzés korszerűsítése / - 2. Költségvetési beszámoló és az 1975. évi költségvetés irányelveinek megvitatása - 3. Poller Imre tanszékvezető docensi kinevezése ügyében állásfoglalás

k S3 -22azután tovább folytatni a munkát. Garamvölgyi elvtárs emiitette, hogy alapvetően alkalmas az előterjesztés a korszerüsitési munkálatok megindítására. Elhangzott o 1 van a.°válv, ^ ^ • J tJ ou t/ I hogy talan kevés ahhoz, hogy a Minisztérium a további munkálatokhoz hozzájáruljon. Ugy °rzi , hog^ az előterjesztés elegendő ehhez. Efe&gendő ahhoz is, hogy a fő vonala^ tekintetében döntsön az Egyetemi ^anács. Úgy látja, hogy az oktat ásriol iti kai határozatban foglaltaknak is megfelel az előterjesztés. Egyetért Szuhay és Stark elvtársakkal, hogy azokban a pontokban, ahol szükséges, párhuzamosan is folyhat munka, pl. az értékelés tev-in-í-ptéhen. Az Országos Oktatási Tanács részére feltétlenül szükséges lesz ilyen áttekintés. Ezt nem nehéz elvégezni, mert több fórum foglalkozott ezzel, s helyes álláspontok alakultak ki. A pozitiv megközelítés mellett lenne e kérdésben. Nem lenne jó, ha oljran helyzet állna elő, ami megbénítaná a további munkát, pl. bogy minisztériumi hozzájárulás kell a részletek kidolgozásához; mások arról beszéltek, hogy a Minisztérium csak részletes kidolgozás után dönhet. Ha a. fő vonalakat meghatározza az Egyetemi Tanács, a részletes kidolgozás párhuzamosan is haladhat. Egy bizonyos szinten a döntés nem is igényel olyan részletes program-kidolgozást, mint amiről szó volt. A feltételek tekintetében meglepte az előterjesztés, tul megnyugtatónak látszik. Egyetért Kahulits elvtárssal, hogy az igényeket pontosan meg kell határozni, mert csak ez adhatja a tervek realitását. A Minisztériumban is az volt a vélemény, hogy részletesebben kellene megmondani., mire van szükség; ezt a Minisztériummal együtt is el lehet végezni. M o 1 n á r Tászló: Véleménye szerint csak az lehet helyes elv, ha képzésünkben elhagyjuk, ami felesleges és megtartjuk a jót. Ilyen szempontból az anyagot kielégítőnek találja. Saját tanszékének munkája szakágazathoz kapcsolódott, miután ez megszűnik, kézenfekvő lett volna a bizonjrtalanság, de egyáltalán nem volt ilyen érzése. Most .azonban az alt emativ blokkokkal kapcsolatos vitát haHgatva, ez a magabiztosság kissé megváltozott. Eddig az érdekelt tanszékekkel olyan tárgyalásokat folytatott, amelyek során világos volt, bogy az alternatív blokknak meghatározott, konkrét funkciója van, mégpedig a szakképzéshez kapcsolódóan. Másképp nem lehet kimondani, hogy utat nyitunk a funkcionalitás irányában. Abból a munkából, ami eddig is a funkcionalitás irányában folvt, meg kell tar- tani minden érdemlegeset, ez lenne megnyugtató azok számára, akik ezt végezték. Nem lenne jó, ha e téren bizonytalanság keletkezne. Az alternatív blokkok funkcióit még tovább kellene vitatni és talán az anyag ebből a szempontból nem kellően részlet ezett. Szerepét meg kellene fogalmazni, ugy, hogy az alternatív blokkok egyforma sulyu tartalmi terhelést kell jelentse-