Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-141Ez szükségszerű ás nem hiszem, hogy ezen tul sokat kellene vitatkozni. Elhangzott az is, hogy azok a közgazdászok, akik elvégzik az egyetemet, vajon kutató munkát fognak-e végezni az életben vagy reprodukáló tevékenységet. Ez rosszul konstruált ellentét. Nem ez az igazi probléma, hanem hogy alkotó tevékenységet, szellemileg önálló tevékenységet kell végezni azoknak a közgazdászoknak, akiket képzünk, hiszen nagyvallalatokhoz kerülő közgazdászok,egyebekről nem is beszélnek, enélkül meg sem tudnak mozdulni. A kérdés ugy áll, hogy vajon az egyetem elvégzése utan milyen területen kell nekik ezt az alkotó tevékenységet végezni, a kutatasban vagy a gyakorlati életben, üriasi többségben a gyakorlati életben, ez teljesen világos. Szabó elvtárs véleményem szerint sok okos aolgot mondott, nagyon szimpatikus felszólalas volt. Legszimpatikusabb az volt, hogy ka van az Egyetemi Tanácsnak egy májusi hatarozata, ha ettől lényegesen el akarunk térni, célszerű érvelve alatámasztani az attól való eltéréseket. Szabd elvtárs azt mondta, hogy fóJíi a reform lényegét ezektől a javaslatoktól, és azt javasolta, hogy az itteni konkrét részjavaslatokról most ne döntsünk, ezek nincsenek számításokkal megfelelően előkészitve, összefüggéseikbe beagyazva, tegyük tavaszra, amikor a tanterv a kezünkben lesz. Ezzel nem értek egyet, először azért, mert ugy gondolom, ahhoz, hogy tanterv születhessen, bizonyos dolgokban meg kell állapodni, enélkül nem lehet konkrét tantervet kidolgozni. A konkrét javaslatok alkalmasak arra, hogy irányelvet adjanak a tanterv készitésre. Másodszor, ás ez a lényegesebb, amit Szabó elvtárs féltésképpen elmondott, azokról ugy érzem, hogy nem kell tőlük sem a reformot, sem az Egyetemet félteni. Milyen dolgokra gondolok? Ha jól értettem, olyasmire célzott, hogy félti az elmélet és gyakorlat viszonyát az Egyetemen. Ugy gondolom, hogy ez nem igy van. Azt a jófajta gyakorlatot, a való világ behozását az Egyetemre, amely a reformnak talán legnagyobb eredménye, ezek a konkrét javaslatok nem fenyegetik, ezzel szemben bizonyos lépést jelentene az elmélet továbbfejlesztésére tulajdonképpen az altal, hogy az I. éven bizonyos megalapozó targyaknak nagyobb teret biztosítunk, másrészt a tanároknak bizonyos túlterhelésén valamit enyhitene, amely esetben feltételezhető, hogy a tanarok ^ jobban el tudnak mélyülni a nagyon szükséges elméleti kutató munkaban. Egy másik állitás, hogy az óraszám emelés az önálló gondolkodásra nevelést, a képességek kibontakoztatasát fenyegeti. Mindig amellett voltam, hogy a régi egyetemnek tul nagy a kötelező óraszáma, örültem, hogy a reform során csökkent. Amennyibe azonban igaz, hogy ezekkel a valtoztatasokkal sem fog az óraszám a nem nyelvigónyes szakokon 28-29-nél magasabbra emelkedni, meggyőződésem, hogy nem jelent túlzott lekötöttséget.