Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-29állas miatti zökkenők következményeképpen, akár pedig esetleg abból a szempontból, hogy nagyon is lehetséges olyan hosszabbtavu perspektívája a közgazdászképzésnek, amit az itteni intézkedésekkel kontrakarirozunk és vagy visszakoznunk kell, vagy sajat magunknak okozunk nehézséget. Szerintem sem ma, sem holnap a javaslatok ügyében ne döntsünk, ezt tegyük el tavaszra, amikor a perspektiva tisztazottabb lesz, az idő nem sürget. Ha valamit tanulni kell a reform tapasztalataiból, éppen az, hogy még megfontoltabban kell a kis lépéseket megtenni, mert a cél- és eszközrendszer nagyon bonyolult kapcsolódasairól van szó. Éppen az a probléma, hogy nem tudom, ha valamit módositunk, annak mi lesz a következménye a többi dologra. Nem akarom elmondani, hogy mik voltak a reform alapelvei, ezeket most is tartom. Allitom, hogy egy kicsit megelőztük az oktatási párthatározatot és az azt előkészítő vitákból már akkor tanultunk. Az a véleményem, hogy az anyag nincs kellőképpen számításokkal előkészítve. Kétszer már nekirugaszkodtunk a reform értékelésének, erről voltak anyagok, a Pártbizottsággal együttes ülésen, a tavalyi Egyetemi Tanácsülésen és előzetes konferenciákon mindazok a problémák elhangzottak, amelyek az anyagban vannak és ennek ellenére nem látok több érvet az ellen, amiben akkor állásfoglalás történt és kevesebbet sem amellett, amit akkor határoztunk. Egy sor tételnél illett volna szembesíteni az Egyetemi Tanács akkori álláspontját a mostani javaslatokkal. Nincs előkészitve abból a szempontból sem, hogy a korábbi anyagokat, megfelelő hatarozatokat figyelembe vette volna. Nem arra gondolok, ami a tantárgyak bevitelét a koncentrációba határozta el, bar ezt is csak elkezdtük és szerintem 'fcatralépést akarunk a koncentráció dolgaban. Tehát jobban kellene előkészíteni azoknak a szempontoknak számtani kimutatasaval, amelyek a reformban alapvetőek voltak, ha a javaslatot megvalósítjuk, mi lesz a következmény. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata a reform egyik alapelve, itt olyan javaslatok vannak, amit sokszor meg kell gondolni, hogy ez nem visszalépés-e ezen elvtől. A következő az ideológia és a módszertani targyak helyesebb aránya, lemaradasban voltak a tudományhoz, a gyakorlati igényekhez képest. Mindig tudtuk, hogy az ideológiai tárgyak sulyat növelni kell, de ez nem óraszám kérdése. Amellett vagyok, hogy ez az oktatás szellemének ás az oktatók kérdése. Túlterhelés: a parthatározat egyik fontos tétele. Ez formailag megnyilvánult a kötött óraszám csökkentésének követelésében és mi is ebben az iranyban mentünk. Azzal sem értek egyet, hogy a mérnököknél 4o óra van. A mi esetünkben olyan szakmáról van szó, amely sokféle tudomány ismeretét tételezi