Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése
-28123 főiskolaitól különböző képzés problémáját, ennek koordinálását megteremtendő, egyetemibb jellegii képzésre tevődik a hangsúly, Megvan a lehetőség a különböző értelmezésre. Ebből is fakadhatnak bizonyos ellentmondások. Voltak, akik ugy értelmezték, hogy a szakszemináriumi óraszám, szakmai gyakorlat csökkentése stb. talán egyetemibb jellegű képzés irányába menne. En nem igy értelmezem, ti. azt is abban a vonalba tartozónak veszem, amiről már beszéltem, óraszám és egyéb vonatkozásban. Ugy fogom fel, hogy tegyük a képzést bizonyos értelemben feszesebbé, bizonyos értelemben lazábbá. Tegyük feszesebbé a rendelkezésre álló órakeretek és a tartalom tekintetében, de ez nem elvi álláspont, hogy a szakszemináriumokra 3-5 év múlva is csak 2 órat lehet adni. Megítélésem szerint meg kell adni, amilyen mértékben ez szükséges, de jelenleg ugy néz ki, hogy ennek keretei nagyobbak, mint ami feszesen kitölthető. A szakmai gyakorlatoknál is inkább a gyakorlattal való kapcsolat ilyen jellegének szükitése irányában kell menni, mivel ezek a formák lazák voltak, inkább menjünk szűkebb időkeret felé, de tegyük ezt is feszesebbé, és amennyiben a feltételek megteremtődnek, menjünk ebben az irányban. Az előterjesztés a távlati fejlesztési koncepció problémája: mivel ugy latom, hogy a mostani elképzelés lényegében a reform bizonyos nem kardinalis, hanem formai feszültségek feloldására irányuló kérdésekkel kapcsolatos, nem látok semmiféle problémát atekintetben, hogy ez befolyásolná a távlati koncepció megfelelő, szinvonalas elkészítését. Azt gondolom, hogy ennek a tervnek sokoldalú kimunkalása 1-2 évet igénybe vesz, megvalósitasa lo-15 évet, tehát az az érzésem, hogy addigra a feszültségek feloldására mégis kell lépéseket tennünk, természetesen ezeket is kritikusan kell kezelni a tavlati koncepció szempontjából. Szabó Kálmán: Engedjék meg, hogy elöljáróban megmondjam, hogy azokat az igényeket, tendenciákat, amelyeket az előterjesztés kifejez és amelyeket a felszólalók elmondtak, nagyon tisztelem. Tehát amikor az anyagot nézzük, nem azt kell nézni, mik az igények, mert ezekkel mindig szembenéztünk, azokat együtt megoldani egy rendszerben, szemléletben, ez okozza a nehézséget. A másik nehézség, hogy mi a gazdaság, a gyakorlat elvárasa velünk szemben. Amikor a reformot készitettük, egy évig csináltuk és amennyire akkor az ország állapota megengedte, kipuhatoltuk, hogy mit kiván a jövő, a vállalatfejlesztés, a matematika alkalmazása iránti igény stb. Ezeket az igényeket, amelyeket felvetettek, helyeseknek tartom. Ha egy koncepció előtxem lenne, hogy milyen irányban akarunk menni, lehet, hogy azt mondanám, hogy ezeket támogatom. Ebben a percben azonban kicsit csak szavaknak érzem, amit a reform : lényege megtartásának mondanak ás amit javasolnak, attól a reform lényegét féltem, akar az at-