Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-27képzés időigényes, ugy gondolom, ha ilyen jellegű targyakban - Kovács elvtárssal e tekintetben egyetértek - valamivel több óra van és ott a hallgató jól kihasználja az időt, az órán megtanulhatja ezeicet, s ezt el kell érni. Látom, hogy egy-egy matematikai példát félnapig oldanak meg, mert rengeteg időráfordítás kell hozzá, ha ezt az órán meg tudja oldani, többet segit, akkor is, ha kötött órában 1-2 óraval többet jelent. Ezt csak példának tekintem, nem akarom abszolutizálni. Az alapképzés ügye, amit többen felvetettek és az egyetemibb képzés koncepciójával hoztak összefüggésbe. A reform során jelentős előrelépések történtek a módszertani tárgyak tekintetében, ami égetően szükséges volt, itt talán nagyobb volt a lemaradas, mint más területeken. Ezek szerintem maradandó lépések. Ugyanakkor megitélésem szerint, részben mert nem lehet mindenre koncentrálni, szükségképpen előfordulnak egyoldalúságok. Az i-Ii. év alapképzésének problémáját - bár éreztük ennek feszültségeit - nem tudtuk megoldani. Az alsó év képzését kicsit a felsőbb évfolyamok szempontjából néztük. Ertem ennek szükségességét, a dolog mégis oda vezetett, hogy lényegében renükivül sok súlyos alapozó tárgy zsúfolódott össze az I-II. éven és komoly feszültségek adódtak, s kezdik akadályozni, hogy a differenciáltabb szaic-szakágazati képzés színvonalasan megalapozott legyen. A mostani elképzelések a jobb megalapozast célozzák, ezért ugy látom, hogy a reform alapszellemében való munkálkodásról van szó. Van olyan benyomásom, hogy bizonyos értelemben vannak ellentmondásoka reform értékelése körül, bár nem egyszerűen és nem elsősorban az anyagban. Van ellentmondás, bar nem alapvonalában az 1972-es pártbizottsági ás 1973-as májusi Tanácsülés bizonyos vonatkozásai között. Az 1972-es ülés helyesnek tai>totta a reform vonalát, jelezte a feszültségeket, problémákat, általánosságban minden ponton. Az 1973. májusi ezeket nem jelezte kellőképpen véleményem szerint. Bár fel lehet ugy fogni, hogy az 1973-as tanácsülés felfogása a helyesebb. Kanczler elvtárs levele is inkább a 72-es értékelés vonalán mozog. Az előterjesztésben van bizonyos ellentmondás, bár lehet, hogy fogalmazásbeli dolog. Azt mondja, hogy a reform általános értékelésének nincsenek meg a feltételei, de megvonhatjuk bizonyos értelemben a reform mérlegét, és felsorolja, mit tart maradandónak és milyen korrekciókat lát szükségesnek. Azt mondanám, hogy a reform mindenoldala teljes értékelése nem lehetséges. Az altalános értékelésen a főbb vonalán való értékelését értem, amit az anyag megad. Aki igy érti, annak valóban jelentkezik ellentmondás. Adódhatnak bizonyos problémák és nincs világosán kifejtve, hogy az egyetemi képzés