Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1974. május 20-21. / Verőce / - 1. Az Egyetemi Tanács által létrehozott bizottságok jelentéseinek megtárgyalása: - 2. Személyi ügyek - rektorhelyettesi, dékáni funkciók betöltése, I. évf. dékánátus megszüntetése, - Szuhay M., Tímár János egyetemi tanári kinevezése, - Címzetes egyetemi tanári és docensi címek ügyében állásfoglalás

-19í hogy akik ezeket a területeKet művelik, ismeretstruktúrájuk olyan nagy mértékben közel áll egymáshoz, hogy nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy ezeket a tantárgyakat kellő mértékben elmozgassák egymástól. Pl. véleménye szerint ha szeptemberben odaadnák a szoc.pol.gazd. oktatását a Népgazdaság Tervezése Tanszék oktatóinak, 2 hét múlva át tudnák venni az oktatást, és forditva. Nem kielégitő mértékben egymástól különböző ismereteicről és targyetrukturaról van szó, és ha igy van, nincs remény arra, hogy rövid időn belül a különböző targyakat egymástól számottevően el lehessen mozgatni. Nem abban latja a hibát, hogy nem tudjuk definiálni, hogy mi a politikai gazdasagtan targya. Probléma, hogy egymástól túlzottan elzárkózó tanszékeK is vannak. Hogy mi legyen a megoldás formája, most nem tudja megmondani, valószinü, hogy az együttműködés jó lenne. Lehet, hogy ha összesen 2-3 tárgyat csinálnánk és azt mondhatnánk, minden oktató foglalkozzon lo hallgatóval behatóan, több mindent megoldhatnánk. Nem érzi, hogy a 3 tárgy közötti feszültségeidet rövidtávon fel lehetne oldani. Nem valószinü, hogy a pol.gazd. program kidolgozasanak az a feltétele, hogy először kidolgozzák a tervezés programját. Ezt 6-8 éve is vitatták, végeredményben oda-vissza kellene, de kérdés, hol kezdjük. A gazdaságpolitikához való viszonyban is az a probléma, hogy egyformán van. A külker, szakon oktatott futurológiáról tudott. Valószinü a két tárgy között van azonosság ás különbség is. A mi témánk átfogóbb jellegű, ideológidárzékenyebb is. A jövőkutatás oktatása több éve folyik, ezért nem pontos az előterjesztés javaslata, hogy vezessük be. Ha igaz, hogy a tervezésnél a társadalmi tervezés irányába\ való elmozdulás igénye merül fel, akkor a jövőkutatás tekintetében is igény, hogy a szélesebb felfogású müszaki£gazdasági tervezésnek adjunk átfogóbb tarsaaalmi megalapozást. Nem abban látja a probléma lényegét, hogy a tőkés vagy szocialista jövőkutatas által felvetett kérdéskörök azonosak vagy különböznek, a fő probléma az, hogy a,közelités módja ás szemlélete marxista vagy nem. A hosszuftavu tervezés megalapozását kell elsősorban szolgálni szélesebb alapokon álló j övőkutatassal. A metodológiában és metodikában nem tesz a magyar nyelv küü me l(üuuiug,xaucíxi Sö iuciuuj.n.ai;aii uoiu V^BÍJ Ci j <-*••- "j Vi . /U\ lönbséget. Az átadott programban hangsúlyozták, hogy a rnetodológiákban lehetnek különbségeit, a metodikai Különbségek ' nem lehetnek okai, hogy ne foglalkozzunk vele. A probléma abban van, hogy hogyan állnak össze metodológiákká. Erez^ olyanfajta konzervativizmust, hogy több esetben kialakuló^ tudományterületekkel szemben élünk fenntartasokkal és a nézetrendszerekKel, amelyeket ezek kapcsán kifejtenek. Példa erre a kibernetika vagy a szociológia egyetemen való oktatasa.