Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése
-75zest ugy kell fogadni, mint amelynek alapja van, hallgató párttagok is jelzik sokszor, hogy egyes stúdiumokban kritikátlan módon targyalják a polgári felfogásokat. A Pártbizottság is foglalkozik bizonyos tananyagok ideológiai tartalmának vizs^alataval. Iía mégis sMóba került üanczler elvtárs hozzászólása, egy ponton, nem a hozzászólás tartalmával, hanem az Egyetemi ianacshoz intézett levelének azzal az aspektusaval tudnák vitatkozni, hogy mintha a kontinuitás elve nem nyert volna elismerést. Egyetértek Kolacsek elvtárssal, hogy a Minisztérium értékelheti ugy tevékenységét, ami a reform nagy felelősséggel való vágigkisérását illeti, menet közben azonban a most napirendre került kérdésekben a Pártbizottság is igényelt volna a Minisztériumtól a mostanihoz hasonló állásfoglalást. Ezt a határozottságot a magam részéről üdvözölni tudom, mert véleményem szerint az előterjesztett kérdésekben a javaslatok egyértelműen pozitiv iranyban kivánják elmozditani képzési rendszerünket, hogy koncepcióban vagy módszerben, nem alapkérdés. Te önap arról az oldalról kritizálták az előterjesztést, hogy megalapozott-e tudományosan, illeszkedik-e a távlati koncepcióba. Az előretekintést helyeslem, de most alapvetően döntenünk kell bizonyos alapvető kérdésekben, akár koncepcionálisnak tekintjük, akar nem. Máriás Antal: Kahulits, Gondi és Kolacsek elvtarsak felszólalása késztet hozzászólásra. A jobb megértés érdekében mondanam, hogy az oktatasi folyamatot tekintsük u&y, mint egy célra orientált rendszert. Gondi elvtárs szerint áttevődik a suly az első kát évfolyam képzésének javitasara. Ha célra orientált rendszernek fogjuk fel, akkor a végkibocsatast kell nézni, A gondok szerintem abból adódnak, hogy nem lehet látni az anyagból, ha elindulunk alul, mi lesz annak hatása a III-IVöV. évfolyamon. Abban meg lehet egyezni, hogy mi motiválja a cselekvést, minek van a szak-szakagazati képzés, ebből induljunk ki, illetve ha alul korrigaiunk, a teljes képet lássuk. Ha ilymőaon közelitünk, egészen mas problémák merülnek fel a szak-szakágazat tekintetében, kászitettünk felmérést a hallgatók között a szakágazaton; e szerint megallapitható, hogy igénylik a vállalatgazdasagtani, pénzügyi ismereteket, külker, ismereteket ezen a gazdasagpolitikai szakágazaton. Ha ezt a szakagazatot ragadjuk meg a vágkibocsatas szempontjából, nekünk nem azt a vallalati gazdasagtant kell oktatni^. amit Varga ás Megyeri elvtársék oktatnak, hanem a szakágazat céljainak megfelelőt. A másik problémakör, hogy vannak olyan oktatási forrnak, amelyek igénylik azt, hogy a tanulás, a munka közepette tényleg integrálja magaban a tudást ás azt hasznalja fel. Ennek tipikus esete a szimuláció, a döntési játék. Sokáig tartana felsorolni, hogy analizisra, matematikai statisztikara, költségelemzésre, pénzügytanra stb. van szükség ahhoz, hogy egy viszonylag primitv játékot le lehessen jatszani. Világos,
