Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-72­összevont példányát itt osztottuk ki; a másik a javaslatok terem-következménye. Erre vonatkozólag is széleskörű elem­zést végeztünk. Ha javaslataink döntő részét továbbra is fenntartjuk, az azért is van, mert szükségképpen, megala­pozottan ezeket kellett tenni, mert konzekvenciáit figyelem­be véve, alakitottuk ki. Felmerült, hogy a javaslatok koncepcionális vagy módszertani javaslatok. Egyik sem igaz tulajdonképpen. Olyan értelemben nem tartjuk koncepcionálisnak sem külön, sem összességében, hogy a korabban elfo öadott és általunk is nagyra becsült képzési reform koncepcionális megváltoztatása. Olyan értelem­ben i &en, hogy az I. éven van egy koncepció, hogy az átme­netet biztositaní kell, vagy hogy a koncentrált oktatast tartsuk fenn, mint nyelvi koncentrációt. Ezek a módszerbeli dolgok ilyen értelemben tartalmiak is, hiszen ez volt a cél. Felmerülhetnek olyan megfontolt javaslatok, amelyek a reform koncepcionális valtozasait is fel fogják vetni. Gondolok olyan területre, amire Szabó elvtárs célzott, a Karok szerinti átrendezés - ez is lehetséges -, elhangzott, hogy mi lenne, ha csak szakágazati képzés lenne. Lehet olyasmi is, hogy a Továbbképző intézet, szak- ás szakágazati képzés együttes viszonyának rendezése is felvet bizonyos koncepcionális jellegű változtatási igényeket. Élő gond a főiskolákkal való együttműködés, a pécsi tagozattal való munkamegosztás, ez is uj helyzetet teremthet képzésünkben, amivel számolni kell. Az ilyen jellegű koncepcionális változások mérlegelését csak nagyon megalapozottan, távlati terveinkben ütemezve lehet előkészíteni. Sőt, ehhez a tavlati tervhez alapvető feltétel, hogy azok a bizottságok, amelyek most megalakultak - a targystrukturat, a módszertani targyakat, a targyak elapró­zottságát vizsgáló bizottságok - tevékenységére támaszkodja­nak. Lesznek olyan kérdések, amelyekkel nem varhatunk, amig a tavlati terv elkészül. FI. tanszékeink között vannak, nem tul nagy számmal, amelyeknek oktatói tevékenysége nem telje­sen rendezett. Nyilván ezekhez is hozzá kell nyúlni előbb­utóbb, ezzel is számolni kell. Röviden néhány félreértésre szeretnék kitárni. Egyik a szá­mitastechnikaval kapcsolatos: nem akarjuk csökkenteni, kö­telezőnek érezzük az országos programot, ezért szeretném tisztázni az elképzelést. Az 1. éven javasoljuk a szamitas­technika oktatast, i^y látszik biztosítottnak, hogy II, év­től kezdve kapcsolódjanak hozzá. Mas dolog, hogy jelenleg használják vagy nem, de ha nem ott van, sohasem fogják hasz­nálni. Az anyagból az derül ki, hogy az alapképzést óraszám­ban csökkentjük. Jelenleg a megalapozas 3 részből áll: be­vezetés, Fortran és az informatika elemei. Alapozasnak az első kát részt tartjuk, mondván, hogy az informatika elemei akkor kerüljön oktatasra, amikor szak vagy szakágazatos a hallgató. Ezt értjük ez alatt, hogy az alapképzésié szánt idő csökkentését javasoljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom