Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése
-72összevont példányát itt osztottuk ki; a másik a javaslatok terem-következménye. Erre vonatkozólag is széleskörű elemzést végeztünk. Ha javaslataink döntő részét továbbra is fenntartjuk, az azért is van, mert szükségképpen, megalapozottan ezeket kellett tenni, mert konzekvenciáit figyelembe véve, alakitottuk ki. Felmerült, hogy a javaslatok koncepcionális vagy módszertani javaslatok. Egyik sem igaz tulajdonképpen. Olyan értelemben nem tartjuk koncepcionálisnak sem külön, sem összességében, hogy a korabban elfo öadott és általunk is nagyra becsült képzési reform koncepcionális megváltoztatása. Olyan értelemben i &en, hogy az I. éven van egy koncepció, hogy az átmenetet biztositaní kell, vagy hogy a koncentrált oktatast tartsuk fenn, mint nyelvi koncentrációt. Ezek a módszerbeli dolgok ilyen értelemben tartalmiak is, hiszen ez volt a cél. Felmerülhetnek olyan megfontolt javaslatok, amelyek a reform koncepcionális valtozasait is fel fogják vetni. Gondolok olyan területre, amire Szabó elvtárs célzott, a Karok szerinti átrendezés - ez is lehetséges -, elhangzott, hogy mi lenne, ha csak szakágazati képzés lenne. Lehet olyasmi is, hogy a Továbbképző intézet, szak- ás szakágazati képzés együttes viszonyának rendezése is felvet bizonyos koncepcionális jellegű változtatási igényeket. Élő gond a főiskolákkal való együttműködés, a pécsi tagozattal való munkamegosztás, ez is uj helyzetet teremthet képzésünkben, amivel számolni kell. Az ilyen jellegű koncepcionális változások mérlegelését csak nagyon megalapozottan, távlati terveinkben ütemezve lehet előkészíteni. Sőt, ehhez a tavlati tervhez alapvető feltétel, hogy azok a bizottságok, amelyek most megalakultak - a targystrukturat, a módszertani targyakat, a targyak elaprózottságát vizsgáló bizottságok - tevékenységére támaszkodjanak. Lesznek olyan kérdések, amelyekkel nem varhatunk, amig a tavlati terv elkészül. FI. tanszékeink között vannak, nem tul nagy számmal, amelyeknek oktatói tevékenysége nem teljesen rendezett. Nyilván ezekhez is hozzá kell nyúlni előbbutóbb, ezzel is számolni kell. Röviden néhány félreértésre szeretnék kitárni. Egyik a számitastechnikaval kapcsolatos: nem akarjuk csökkenteni, kötelezőnek érezzük az országos programot, ezért szeretném tisztázni az elképzelést. Az 1. éven javasoljuk a szamitastechnika oktatast, i^y látszik biztosítottnak, hogy II, évtől kezdve kapcsolódjanak hozzá. Mas dolog, hogy jelenleg használják vagy nem, de ha nem ott van, sohasem fogják használni. Az anyagból az derül ki, hogy az alapképzést óraszámban csökkentjük. Jelenleg a megalapozas 3 részből áll: bevezetés, Fortran és az informatika elemei. Alapozasnak az első kát részt tartjuk, mondván, hogy az informatika elemei akkor kerüljön oktatasra, amikor szak vagy szakágazatos a hallgató. Ezt értjük ez alatt, hogy az alapképzésié szánt idő csökkentését javasoljuk.