Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

-4Ami a fegyelmi helyzetet illeti, ellentmondásos észrevételek vannak. Leginkább ellentmondásosak az előadasok látogatásával kapcsolatos vélemények. Senki sem javasolja a katalógus bevezetését, de biztos, hogy több oktató szerint "valamit tenni kellene". Ha megoldást keresünk, nem a jogi szabalyozás terén van csak tennivaló. Meggyőződése, hogy ezzel a hallgatók munkáját vezérelni nem lehet. Megfelelő munkára ösztönözni az oktatási rendszer, az oktatasi módszerek, a számonkérési rendszer problémája. Az előadások latogatasaval kapcsolatban véleménye szerint az előadások többsége alkalmas a hallgatók munkájának segítésére, tehát a folyamatos számonkérés módszereit kellene olyanná tenni, hogy a szemináriumi munka Késztesse a hallgatókat az előadások látogatasára. Ez sok problémát vet fel az előaáasok funkciójával kapcsolatban is. Vannak negatív tapasztalatok is egyes előadasokkal kapcsolatban. Sokat hangsúlyozzuk, hogy az előadás mást adjon, mint az irott tananyag. Ennek van olyan következménye, hogy a nehéz anyagrészeket a hallgatók élőszóban nem hallják. A szemléletben tulhangsulyozzuk, hogy az előadás feltétlenül mást adjon, mint a jegyzet. Különösen alsó éven hangzott el, hogy az előadásokat nem értik, mert az alapösszefüggéseket nem érintik, hogy ne érje az előadót az a vad, hogy az irott tananyagot adja elő. Az előadas funkcióját tantárgyanként, tanszékenként differenciáltan kellene helyére tenni. Tehát az oktatás rendszerében lát lehetőséget a látogatottság növelésére. Az egész szabályozás ellentmondásos, amikor nem teszi kötelezővé a látogatast, de a számonkérést majdnem hogy kötelezővé teszi. Ezért a kötelező jelleget jogi értelemben kell érteni, de az előadás funkciója maradjon morálisán is kötelező. Ami a fegyelem dolgát illetik sok olyan vélemény hangzott el, hogy az előadások egy része nem olyan, amit a hallgatók érdemesnek találnak látogatni. Ha ezt pusztán azzal kívánjuk megoldani, hogy nem tesszük Kötelezővé a látogatást és a hallgatók értékítélete dönt, s ez késztet színvonal emelésre, ez járható ut, de egyetlen útnak tekinteni és emellett a vezetők részéről az ellenőrzést elhanyagolni, nem sok eredményre vezet. Németh György: Varga elvtárs kérdésére: az éves munkaértékelésnél ezek a kérdések szóba Kerülnek. A tanulast illetően a KISZ nincs megelégedve munkájával, saját mozgalmi eszközökkel többet lehetne és kell tenni. Áthallgató képviselők saját véleményükön kivül mas hallgatók véleményét is összegyűjtötték és arra a megállapításra jutottak, hogy csak az állami vezetéssel együtt lehet eredményt elérni. Hiába agitálnak az előadasok látogatasára, ha ugyanakkor példák tömegét hozzák fel, hogy a kötelező foglalkozások anyagát sem kérik számon. Sokshor ugy látják, nincs szükség az előadásra, nem kérik számon, anélkül is jelesen lehet vizsgázni.