Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. március 20. - Aranygyűrűs doktoravatás - Oláh Ildikó, Bekker Zsuzsa, Szepesi György - 1. Előterjesztés az Egyetemen folyó-tanévben lezajlott tananyagvitákról, az egyes tananyagok szakmai, ideológiai, politikai értékeléséről - 2. Beszámoló az 1971-72. tanévi jegyzetkészítési terv tejesítésének állásáról. - 3. Egyebek - a./ Doktori Szabályzat módosítása - b./ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása az államvizsgarendszerrel kapcsolatban - c./ Jenei György felmentése egyetemi tanácsi tagsága alól
-194 OT" mennyire sikerült elsajátítania. Ez a munka kb. másfél éve folyik ós a viták is zajlanak. Ott is bizonyos alapvető változást jelent mind a tanárok, mind a hallgatók számára. Ebből következik nem kis mértékben az ellenállás is, A komplex államvizsgát jónak tartják, bevezetését fokozatosan szeretnék megvalósítani és 1973-tól kivánják megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy megfelelő tartalommal kidolgozásra kerüljenek azok a kérdéscsoportok, amelyek az adott tanári szakpárosításnak megfelelnek, és tartalmazzák azokat a kérdéseket, amelyeken keresztül azokról az ismeretekről lehet képet kapni, amelyeket a jövendő tanártól elvárunk. Az ittani törekvés is hasonló, hogy komplex megmérése történjen a záródolgozat elkészítése mellett a jövendő közgazdásznak. Ehhez természetesen szükséges, hogy mind az oktatók, mind az ifjúság időben Qtájékozott legyen, mit kell nyújtani. A komplex jelleg x&^döntő változás és nem az, hogy Írásbeli vagy szóbeli módon történik ez. Ha az időbeli tájékoztatás nincs meg, alapvetően meg van kérdőjelezve az e tanévi bevezetés. Ha ez idén erőltetett módon lesz végrehajtva és nem sikerül, jó elv bukik meg több esztendőre. Ezt a rizikót meg kell gondolni, hogy érdemes-e vállalni. Ami a jogi kérdéseket illeti; az egész nem jogi, hanem alapvetően pedagógiai tartalmi kérdés, és ezzel teljes mértékben egyetért, de a megvalósítás bizonyos kifutási időt igényel. Hogy ez belefér-e a jelenlegi vizsgaidőszakba, nem tudja elbírálni. Jogi vonatkozásban véleménye szerint nem fér bele. Nem fér bele a jelenlegi gyakorlat, amely az Egyetemen folyik. Az államvizsga nemcsak diplomavédésből, hanem meghatározott ismeretek számonkéréséből áll. Ezekre adott érdemjegyek átlaga adja a diploma rendüségét. A jogszabályok betartása rendkívül fontos, hiszen a törvényesség betartásáról van szó, de nem ezt kell hangsúlyozni, hanem azt, hogy a jó pedagógiai elképzelést az Egyetem vezetésének - a hallgatókkal közösen van-e ereje érvényesíteni vagy nem. Nem 8-9 mintatetelre van szükség, hanem jóval többre, a vizsga jellegét, metódusát a hallgatók előtt ismertetni kell. Javasolja, hogy az Egyetem vezetése véglegesen ne döntsön; áprilisban kellene visszatérni erre a kérdésre, addigra az apparátus biztosítsa, hogy az Egyetemi Tanács el tudja bírálni, hogy a bevezetésre megértéke-e a feltételek, és akkor döntsön a Tanács, hogy már szeptemberben órvényesiti-e vagy sem. Annak nem lenne hive, hogy a diákok egy része vizsgázzon igy. Vagy igy, vagy ne igy, de egységesen vizsgázzanak a hallgatók. Az elv lejáratasának veszélyét látja ás véleménye szerint az ifjúságnak jogos az az apellációja, hogy a tanév elején a felkészítéshez hozzátartozik, hogy tájékoztatást kap a számonkérés módjáról. Ebbe beletartozik az államvizsga tartalma és formája egyaránt.
