Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1968. november 25. - 1. Előterjesztés az Egyetemekre vonatkozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban teendő észrevételekről - 2. A közgazdász továbbképzés fejlesztése - 3. Az 1968-69. tanév I. félévi vizsgaidőszak problémái - 4. Egyetemi tanári és docensi kinevezések

- 24.­meg kell vizsgálni a felmerült véleményeket, hogy az el­hangzott vélemények nem mindig voltak megalapozottak. Volt olyan vélemény, hogy ez a félév "langyos" volt, azonban van­nak szakok, ahol tényleg nehéz problémák vannak, ezeket kérik alaposan felülvizsgálni, pl. a közlekedés és ipar sza­kon. A megállapodással kapcsolatban: az állami vezetéssel történt megbeszélésen nem volt rá reflektálás, tehát valójában nem fogadták el. A hallgatóknak is érdekük, hogy a szinvonal emelkedjék. El kell ismerni, hogy ennek egyik oldala a vizsga­időszak rövidítése, de a másik oldal, hogy ebben a félévben ennek feltételei nem voltait meg olyan mértékben, amint azt juliusban az állami vezetés elképzelte. Javasolja, hogy ezzel a kérdéssel a Közgazdász és a KISZ VB is foglalkozzék. B e d ő Gyula: Sok pro és kontra érv hangzott el. Véleménye szerint, ha nehezen is, az alapkérdésben legalábbis lényegében egyetértünk. A vita szempontjából egyik legfontosabb kérdés, hogy a vizsgaidőszak hossza és az ott jelentkező követelmények­nek való elegettevés feltételei viszonyát figyelembevéve lehet csak értékelni, hogy helyes-e az intézkedés vagy nem. A különbséget abban látja, hogy a feltételektől részint el­rugaszkodva, részint nem ugy felfogva a hallgatók részéről azokat, mint az oktatók egy része; a feltételek bizonyos fogyatékosságaiból jutnak arra a következtetésre, hogy nyújtani kell a vizsgaidőszakot, a vezetés pedig a feltételek bizonyos fogyatékosságaiból kiindulva, elsősorban arról az oldalról közeliti meg, hogy a feltételek hiányának esetén a vizsgák számát kell csökkenteni, ahol ez indokolt, illetve a tananya­goknak csak azon részét kérjék számon, amiből fel lehet készül­ni. A szorgalmi idővel szembeállítva a tulajdonképpen 7 hetes vizs­gaidőszakot, nem lehet abba az irányba menni, hogy ezt az arányt a vizsgaidőszak javéira változtassuk. Az Egyetem vezető­sége tudta, hogy rxem lesz könnyű a félévek közötti, ill. az őszi szünet elhagyása és utólag meg kell állapítani, hogy a 3 napos szünet beiktatása a két félév közé szükséges, s lehe­tővé kell tenni ezen időszakban utóvizsgák letételét is. Sokkal fontosabbnak tartja azonban a szünet biztosítását, ezért jutottak arra a következtetésre, hogy ezt a módosítást meg kell tenni. Ugy látja, nincs ok kételkedni abban, hogy valóban őszintén akarnak segiteni a jelenlévő hallgatók a reform következetes végrehajtásában. Megérti azokat a nehéz helyzeteket, amelyekről Németh elvtárs beszélt. A tanároknak is van okuk önkritikát mondani, mert közhangulatot teremteni az idejüket vesztegető nem tanuló hallgatókkal szemben csak a KISZ-nek és tanároknak együtt lehet. Ha következetesen kitartunk a határozat mellett, ez egyik tényezője lesz annak, hogy sok hallgatót elgondolkoz­tasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom