Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. július 2. - 1. Az Egyetem káderfejlesztési terve az 1968/69 -1970/71 tanévekre. Előadó: dr. Kovács Károly, a Szem. Csop. vezetője - 2. Jelentés az Egyetem 1967-68 tanévben végzett munkájáról. Előadó: dr. Szabó Kálmán rektor - 3. Előterjesztés a 3 hónapos zárógyakorlat és a szakdolgozat bevezetéséről. Előadó: dr. Bedő Gyula rektorhelyettes
DG nem lebecsülhető az az erőfeszítés sem, amelyet oktatóink tettek a képzés javitásáért, valamint azért, hogy hallgatóinkat nagyobb számban kapcsolják be egyetemen kivüli /és részben tanszékek által végzett/ gyakorlati közgazdasági feladatok megoldásába. /Pl. KNEB-munkába, üzemgazdasági kérdések ellenőrzésébe és elemzésébe, gazdasági kérdések népszerűsítésébe, propagálásába stb./ Fokozódott a közgazdasági szakfolyóiratok rendszeres olvasása, tudatosabbá vált a tájékozottság, különösképpen az uj irányzatok megismerésének elősegítése. Hallgatóinknak a kötelező tananyagokon túlmenő ismeretekben való jártasságával azonban továbbra sem lehetünk elégedettek. Ide azonban három megjegyzés kívánkozik: 1./ Képzési rendszerünk korszerűsítése annál eredményesebb leaet, minél inkább összhangba kerül, vele a KISZ-munka tartalma ás a szervezet működésének módszere. Előttünk álló feladat még, amelyet igazán a következő tanév elején kezdünk el, hogy elemezzük ás összefoglaljuk azokat a korszerűsítéseket /az adott kül- és belpolitikai helyzetet is messzemenően figyelembevéve/, amelyek irányába kell módosítani, fejleszteni párt- és KISZ-szervezetünk hallgatók közt kifejtendő tömegés rétegnevelo munkáját, társadalmi szervezeteink, főleg a KISZ működési mechanizmusát. 2./ Nem mondhatjuk elégségesnek a már emiitett erőfeszítéseket,a hallgatókkal folytatott vezetői tanácskozásokat, különböző tájékoztatásokat a képzés-korszerüsités tárgyában, A tanárok zöme u.i. saját kisebb csoportjában kevéssé tudta, ill. igyekezett kiaknázni azokat az energiákat, amelyek hallgatóink egészében rejlenek ás amelyek sok segítséget adhatnak a korszerűsítés végrehajtásához. /Bizonyos megszorítással ugyanezt mondhatjuk el az oktatói kar egy részére is./ A korszerűsítés eddigi munkálatai sikerének érddkében nem volt tehát kielégítő a minél szélesebbkörü részvétel szervezése, politikai tömegbázisának tudatos aktivizálása. /Nem a tömegbázis megteremte— oe wuradt el, mert ez tulajdánképpen rdva volt és adva van, hiszen a meglévő elavultsága, csaknem mindenki számára észlelhetővé vált. j'iás kérdés az, hogy még szélesebbkörü és nagyobb-