Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-2oamelyekkel ezt az anyagot ki lehetne bővíteni. Javasolja, hogy ezt az előterjesztést ne fogadja el az Egyetemi fanács, - nem azért, mert nem jó vagy sok pontjával nem lehetne egyetérteni vagy vitatkozni, hanem azért, mert arra az álláspontra kell helyezkednüni, hogy ez a kérdés külön nem tárgyalható. Az Egyetem nem zárkózhat el attól, hogy a Minisztériumot segitse abban, hogy uj gazdálkodási rendszert alakítson ki, amely megfelel a nagyobb önállóság követelményeinek ás az uj mechanizmus szellemének, de ugyanakkor nagyon kell vigyázni, hogy ne hozzunk olyan javaslatokat, amelyekre viszont a Minisztérium hivatkozhat, hogy ez az uj mechanizmus. Sajnos, a gazdasági életben is találkozhatunk ilyen jelenségekkel, - ez nagyon veszélyes dolog. Az emberek sokszor az uj mechanizmusnak tulajdonítanak jelenségeket, amelyeknek semmi közük ahhoz, ez politikai szempontból is komoly hátrányt jelent. Ehhez nem szabad segítséget adni. Valóban szakszerűen olyan előterjesztést kell tenni, amely az egész gazdálkodást átfogja és ha ezért áldozatokat kell hozni, ezt a munkát ne sajnaljuk; mindannyiunk kötelessége ezt maximálisan támogatni. Dobrovits Iván: Megjegyzi, hogy véleménye szerint a költségvetési szervek gazdálkodási rendszerének korszerűsítése eléggé félreértett a Művelődésügyi Minisztérium részéről is. Alapvetően arról van sáó, hogy hosszú látra és perspektívában kell korszerűsíteni a költségvetési szervek gazdálkodását és semmi olyan kényszerítő határidő nem köti a költségvetési szerveket, amely akár 1968 január 1-ére uj mechanizmust indokolna létrehozni, hiszen ezeknek a szerveknek a működése és gazdálkodása teljesen eltér a vállalatokétól. A Minisztérium ezt félreértve, kicsit erőszakosan határidőket igyekszik betartani, amelyek az ipari tárcákra vonatkoznak, és nélkülözik azt a megfontolt és nyugodt előrehaladást, amire szükség van. A költségvetési szervek, konkrétan az egyetemek gazdálkodásának problémái világproblémaként foghatók fel, sehol nem sikerült még jó megoldást találni. Alapvetően azt kell látni, hogy nagyon lassan, nyugodtan, nem elhamarkodva, határidőktől kötve kell végiggondolnunk vagy kísérleteznünk. A Művelődésügyi Minisztérium részéről indokolatlannak kell tartanunk azt a sietséget, arai az egyetem gazdálkodásával és bérezésével kapcsolatban megnyilvánul. A helyzetet nem változtat, amit elmondott, mert az Egyetem elkötelezte magát, hogy javaslatokat tesz. Eem ért egyet kilesek elvtárssal, mert a mechanizmus-anyag általános elvei kidolgozottak, többek között a költségvetési szervekre vonatkozó általános elvek is. Most a konkretizálásról van szój. nevezetesen ennek egyik fázisáról, a béralap-gazdálkodásról. Ez elválasztható, mert egészen külön része a költs^vetési gazdálkodásnak és azt kell megmondania az Egyetemnek, hogyan lehet a béralappal jobban gazdálkodni. Az anyag általános szelleme-