Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-18és jövőre le fogják faragni tőlünk a megtakarított összeget. Ahhoz, hogy valami ujat kezdhessünk, lépéseket kell tenni, hogy hosszabb időre adjanak alapokat és azok felett rendelkezhessünk. Az alapszerü gazdálkodást kell érvényesíteni, amelynek feltételei több évre szóló költségvetési gazdálkodási tervek. A Minisztérium azt mondhatja, hogy a státuszok 3 ,j-kal emelhetők és közben 5 ,v-ot ad, - tehát biztosítékot aa bizonyos mennyiségre. Valamiféle távlat kell, amely alapján egyáltalán megtakarítást lehet elérni. Javasolja, hogy a Minisztériumnak készítendő felterjesztésben indokoljuk meg, hogy ner tekintjük semmiféle értelemben az uj mechanizmus jelének vagy kísérletének, mert annak feltétele ^lenne, amit Aéczei elvtárs mondott, - azonban jónak tartanánk, ha a ; inisztérium felhatalmazna bizonyos dolgokra bennünket. Ez nem uj mechanizmus, ez a jelenlegi helyzethez képest kis javítgatást jelent. Semmiképpen sem lehet az ügyetem olyan intézmény, amire ugy lehet hivatkozni, hogy mi közgazdászok kikísérletezzük és majd más egyetem is megvalósítja. Kérni kell, hogy engedjék meg, hogy az Egyetem bevételi forrásai fölött is nagyobb mértékben rendelkezhessék. Ez a Műegyetemen jelenleg is nagyobb mértékben biztosítva van. E 1 n ö k közbevetőleg megemlíti, hogy az elvtársak nyilván tudják, hogy különböző értekezleteken, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoztak, az alapjavaslatban e^yéb anyagi források megnyitásáról is szó volt. Az a levél, amelyben a Minisztérium bennünket felhívott a javaslatok konkretizálására, azt kérte, hogy az Egyetem a gazdálkodásra, bérezésre, premizálásra vonatkozó konkrét javaslatait ugy tegye meg, hogy fedezetül csak a költségvetésben előirányzott összeg szolgálhat. Másik megjegyzése, hogy messzemenően egyetért azzal az ag^álylyan, hogy Egyetemünk nem kompromittálhatja magát valamiféle rossz javaslat elkészítésével. Legalább ilyen mérték >en egyetértene azonban olyan véleményekkel, hogy Egyetemünk nem kompromittálhatja magát - mint az egyetlen közgazdaságtudományi egyetem hazánkban -, hogy nem készit javaslatot a gazdálkodás uj rendszere megközelítésének módozataira a felsőoktatási intézményekben. Nézete szerint ez utóbbi kompromittál ság legalább oly mértékben lehet diffamáló, mint az előző. A kiutat elsősorban abban látja, hogy az elvtársak helyes ás megfontolásra méltó elképzeléseit konkrétan dolgozzuk be ebbe a javaslatba, vagy ezeknek megfelelően dolgozzuk át - az elvtársak értékes közreműködésével - a javaslatot. Nehezen képzelhető el, hogy az Egyetem a teljes negáció álláspontjára helyezkedjék, mert felmerülne, az, amit egyik megbeszélés