Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-7A kihelyezett tagozatokkal kapcsolatban az anyagból kiderül, hogy a pécsi tagozaton liberalizmus tapasztalható a történelem vizsgáztatásnál. Államvizsga eredményük alacsonyabb, annak ellenére, hogy a kihelyezett tagozatok elősegítik a munkát, jobb a kollektív szellem. Megoldandónak tartja a vizsgáztatások kérdését. Meg kellene valósítani, hogy az Egyetem oktatói menjenek le a tagozatokra és az I-II. éven ismertessék a követelményeket, ne akkor derüljön ki ez, amikor először jönnek az Egyetemre vizsgázni. Az államvizsgák kérdése: a tapasztalatok szerint a II. évi államvizsga szigorlat szűrésnek nem tul erős. Javasolja, hogy e tanév végén is már azok a II. évesek, akik az államvizsga időszakban megbuknak, ne iratkozhassanak be feltételesen sem, hanem azonnal szsrapsi^aiiak kppjanak évkihagy .sí lehetőséget. A délelőtti hallgatók közül azok, akiknek javító államvizsgájuk volt, erkölcsi alapot formáltak maguknak ebből, hogy miért nem látogatják a III. évf. foglalkozásait. Az esti hallgatókkal közölték, hogy erre való hivatkozással vizsgahalasztást ne kérjenek, ennek ellenére sorozatosan kérnek a III. évfolyamra vizsgahalasztást. Probléma, hogy a Népköztársasági Gsztöndijra javasolt hallgatókat juliusban fel kell terjeszteni a Minisztériumba; aki erre pályázik, julius lo-ig tegye le az államvizsgát, illetve aki szeptemberben vizsgázik, ne legyen joga pályázni. Az államvizsga-bizottságokkal kapcsolatban: bármennyire kivánatos lenne, ho^y a II. éves államvizsgákon ott legyenek a szaktanszékek kepiiselői, ezt nem tudja elképzelni, a terhelés mértéke nem teszi lehetővé. Nyilas József: A külföldi hallgatók ügye: nagyon komolyan kell venni a külföldi hallgatók azonos vizsgáztatását. Rendkivül rossz tapasztalatok vannak a jó jegyekkel végző hallgatók tudásáról*: nagyon alacsony felkészültséget mutatnak a doktori vizsgákon. Probléma az előadások nem kötelező jellege, bár tapasztalatai jobbak, mint gondolta volna, E téren az esti-levelező hallgatókkal soha nem volt baj. Probléma volt a III. évf, nemzetközi szakkal. Az oktatók kapcsolata a hallgatókkal azok nagy száma miatt - meglehetősen személytelen. Külföldi egyetemeken ez a kapcsolat közvetlenebb, kisebb tömeg tartozik egy-egy oktatóhoz. Kérdés, hogy mi lesz azokkal a felelőtlen hallgatókkal, akik nem vesznek részt az előadásokon és a vizsgán megbuknak. Vajon mi a helyesebb: egy felelőtlen fiatalt akár adminisztratív eszközökkel rábirni a kötelességteljesítésre, vagy ráhagyni, mit tegyen és megbuktatni a vizsgán, hiába rákölteni sokezer forintot. Most nem javasolt intézkedéseket, de ha emiatt sok ember kibukik az Ügyetemről, elő kell venni ezt a kérdést.