Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-5Az államvizsga tekintélyének biztosításánál az is fontos kérdés, hogy tudjuk-e a megfelelő bizottságokat biztosi tani. Egyetért Szabó elvtárssal, hogy két tagja legyen a bizottságnak, egyik a vizsgáztató, másik a szaktanszék képviselője. Vélemenye szerint az ünnepélyességnek azt a fokát nem kell elérni, mint amit a végleges kibocsátásnál, eleve szerényebb bizottságokat kell összeállítani, de azt be kell tartani. Varga Sándor: A jelentést jónak tartja. Bikics elvtárs utalt arra, hogy a jelentés előkészítése során bizonyos problémák merültek fel. Valóban panaszkodtak az oktatók, hogy tul sok jelentést kell késziteni. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogyan lehetne racionalizálni az ilyen napirendek előkészítését. Meg kell gondolni a munkamegosztást az egyetemi szintű és kari szintó áttekintések között. Ez az anyag az Ipari Karon kari tanácsülésen is szerepelt, Olyan munkame

0osztást kell kialakitani, hogy kari profilba tartozó kérdéseket kari szinten tekintsenek át és csak több karon felmerülő, legfontosabb kérdések kerüljenek Egyetemi Tanácsra. így a jelentesben jobban ki lehetne emelni a fő kérdéseket. Egyetért azzal, hogy ennek a témának az Egyetem életében komoly súlyt kell biztosítani, de a célszerűbb formákon gondolkozni kell. Az előadások látogatásának ellenőrzése: várható volt, hogy a tapasztalatok nem lesznek egységesek karok és szakok szerint. Saját tárgyával kapcsolatban visszaesés nincs, az uj rendszer változást nem jelentett. Minden rendszer kialakulásához és hatékonnyá válásához bizonyos időre van szükség. Ha kialakul az a benyomás a hallgatókban, hogy az előadások anyagát megkövetelik a vizsgákon, a helyzet javulni fog. Meghatározza hozzáállásukat, hogy szükségessé te3zi-e az anyag jellege az előadást, másrészt a jegyzet es az előadás viszonya is. Ez utóbbi alapvetően a tanszékeken múlik. Elképzelhető, hogy egyes szakokon átmenetileg katalógust tartsanak. Megvizsgálandó, hogy a tervezés-szervezés tárgyban az Írásbeliség mennyiben kerüljön beszámításra. Ez egy-két hallgatónál merült fel. A gyakorlat az, hogy egyforma súllyal veszik figyelembe, de mérlegelve. AZ államvizsga bizottságok összetétele: az ipar szakon a nagy létszám miatt nem oldható meg, hogy a szaktanszékek oktatóiból tevődjék össze az államvizsga bizottság. Véleménye szerint nem rossz, ha pl. a Statisztika, Számvitel Tanszék munkatársai is résztvesznek az államvizsgáztatásban. Évek óta elsősorban az esti hallgatók részéről merül fel, ^ hogy szeretnék, ha a diploma átadása ünnepélyesen történnék. Véleménye szerint ez indokolt igény, megoldásán gondolkodni kellene.