Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
/ - 2 Az egyetemi oktatók perspektivik us u j bér- és pré miumre ndszereinek javasólt' alapel vei A bér- és prémiumrendszer egyrészt ismerje el a minőségi-menynyiségi teljesítményeket, másrészt ösztönözzön a teljesítmények fokozására, hasson az oktató-nevelő és tudományos munka egységének kialakulására. Az egyetemi és főiskolai oktatók munkája elsődlegesen minőségi jellegű, ill. olyan természetű, amely mennyiségi mutatókkal nem mindig fejezhető ki, másrészt munkájuk természetesen menynyiségi is, amely a munkaintenzitással erősen fokozódik /pl, tanulónként és egyénenként több előadás, szeminárium, vizsga ellátása, és eltérő terhelések, stb, jelentkeznek/, a,/ A bérben elsődlegesen az oktatók minőségi természetű munkájának kell kifejeződnie. Ennek az elvnek főbb indokai: - az oktatók tudása, tapasztalata, az előadások és szemináriumok, ill; gyakorlatok szinvonala, korszerűsége, tudományos, ill, nevelői és pedagógiai szintje elsődleges követelmény; - az oktatási reform követelményei, e tartalmi színvonalával, az uj módszerekkel kapcsolatos intenzivebb és alkotómunka /pl, pro- és szakszemináriumi rendszer, a speciálkollégiumok, az alternativ és fakultativ uj tárgyak kialakításával, a diplomamunka-rendszer bevezetésével kapcsolatos feladató^, stb,/ főként mint minőségi követelmény jelentkezik; - számos oktató és nevelési, valamint tudományos feladat olyan természetű, amely nem mérhető /pl, a fiatal oktatókkal való foglalkozás, a TDK-munka irányitása, a konzultációk, az oktatáson kiviili foglalkozások, a' nevelőmunka, a társadalmi munka, ill, funkciók, publikációk, tananyagok tudományos színvonala, stb,/. Mindezeket a jelenlegi bérrendszer helyes alapelveinek megőrzé-r sével kell elspdlegesen biztositan'i ^ vagyis a megfelelő oktatói" xokozatokkal kellnosszu távon ösztönözni az oktató-nevelő és tudományos munkát. Mindezek mellett az oktató-nevelő és tudományos munka további öeztönzése céljából a pénzügyi lehetőségek növekedése esetében az egyes besorolási fokozatok között jóval nagyobb különbségeket kellene tenni, A tanársegéd és adjunktus, ill, adjunktus és docens kategóriák közötti különbségeket távlatilag jelentősebb /pl,'5oo-looo Ft nagyságrendű/ béreltérésekkel kellene kifejezni. Másrészt fokozottabban kellene élni a rendkívüli feljebbsorolások lehetőségével, »
