Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
-13Nem agitativ, propagandisztikus dologra gondol, hanem tudományos kutatások eredményeinek ismertetésére. A műszakigazdasági kérdések, anyagi-műszaki bázis, termelékenység problémája nem szerepel kellő súllyal a tervezetben, csak bizonyos összefüggéseiben, pedig a közgazdaságtudomány alapvető kérdéseiről van szó. Gélszerű lenne a tudományos Taná csban ismételten megtárgyalni a kérdést és ismét az Egyetemi Tanács elé hozni az ev végén. Kovács Géza: A korábbi vitáknak is mindig központi kérdése volt, hogy sáikkörü vagy széleskörű ülésszak legyen. Hendiszerint mindig szükkörünek minősítettük és panaszkodtunk, hogy nem volt elég széleskörű. Véleménye szerint minél szélesebbkörü előadásokat kellene tartani, erről az itteni hozzászólások is meggyőzték, arra mutatnak, hogy a különböző tanszékeken folyik kutatómunka, s ha van magvas mondanivaló, lehetőséget kell adni ezek előadására. Ha van mondanivaló, lehet az ülésszak tematikáját bőviteni, annál inkább, mert több kérdést tisztábban fogunk látni a mechanizmussal kapcsolatban. Nemcsak Marx születésének évfordulójával kapcsolatban kell a kérdést felvetni, hanem közeledik az Egyetem fennállásának 2o éves évfordulója isi Ha van megfelelő mondanivaló, mondjuk el az ülésszakon és utána lehet gondolkozni, hogy az évfordulókra összegyülik-e megfelelő anyag. Más kérdés, ha a hipotetikus anyagok nem érnek be, akkor a végleges döntésnél erre vissza lehet térni, másrészt ha sok az anyag, profiltisztítást abban lehetne csinálni, hogy növelni lehetne a szekciók számát vagy egyes szekciók között átszervezéseket lehetne végrehajtani. Hogy részletesebben mi legyen egy-egy előadás vagy korreferátum anyaga, ma valóban nem lehet meghatározni. Farkas Sándor: A tervek szerint kb. 3o előadásról van szó, amihez esetleg kétszer annyi korreferátum csatlakozik, ez összesen 6o-9o anyag összeállítását jelenti. Ezekben igen sok munka lesz, kérdés, tudunk-e kellő publicitást biztosítani. Nem tyidja, van-e olyan terv, hogy esetleg nyoátatásban megjelenik az anyag, bár a tapasztalatok szerint ez sem jelent "nagyon széleskörű publicitást. Tehát kérdéses, hogy kifizetődő-e szellemi értelemben ilyen széleskörű ülésszak. A témák jelentős részében alakulóban, erjedőben, tisztázódóban lévő kérdések szerepelnek, kérdés, hova jutunk ezekkel egy éven belül, vagy várhatunk-e egy évig már folyamatban lévő kutatások publikálásával. Az egyes szekciók programjának átvizsgálásánál az látszik, hoe-y részben elvi, alapvető jellegű kerdések váltakoznak^ igen parciális kérdésekkel. Mindezek együttvéve indokolnának bizonyos összevonásokat. Konkrétan felvetné, hogy a IV. szekció tematikájából hiányzik olyan téma, mint a fejlődő országok népeinek nemzetté válásának problémája. Kovács Géza
