Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

-14­elvtára felvetette a szekciók számának növelését, ami megint­csak a résztvevők számának megosztásához vezet. Véleménye szerint nincs erőnk további ülésszak megrendezésé­hez. Javasolja, hogy a Marx-évfordulót és Egyetemünk létre­jöttének évfordulóját közösen ünnepeljük meg, ne ülésszak­kal, hanem kiadvánnyal. Csanádi György; Csatlakozik Réczei elvtárs javaslatá­hoz: a mechanizmus jogi kérdéseiről szivesen tartaná előadást. Nem hiszi, hogy ha megvan az anyag, ne telnék erőnkből 1968 tavaszán egy ülésszak megrendezése, ez pénzügyi és szerve­zési kérdés. Nem lenne méltó az Egyetemhez, ha nem ünnepel­nénk Marx Károly születésének évfordulóját ülésszakkal. A probléma az, hogy a tudományos anyag súlypontját inkább a tavaszi ülésszakra kellene átteni. Javasolja tehát, hogy két ülésszak legyen, az őszi inkább elvi, nemzetközi jellegű és a "tipikusan közgazdasági jellegű témákat a tavaszi ülés­szakra tegyük. 0 1 1 é Lajos: Nem ért egyet Csanádi elvtárssal: 1968 első felében a mechanizmussal Összefüggő kérdésekről ülésszakot rendezni reménytelen. 1968 januárjában indul a mechanizmus, addig még egy sor kérdést tisztázni kell, nem érik meg arra, hogy vitára lehessen bocsátani. Varga Sándor: Egy tudományos ülésszak előkészítése sok gondot okoz, sok szempontból: nagyon eltérőek az elképzelé­sek azzal kapcsolatban, hogy az ülésszak milyen szerepet töltsön be, szűkebb vagy szélesebb körben szervezendő stb. A különböző egyetemek gyakorlata is nagyon eltérő, sok egye­temen évenként rendszeresen és szélesebb keretek között ren­deznek ülésszakot. A mi Egyetemünkön belül is az ülésszakok jellege eltérő volt, a most felszólalók is eltérő álláspon­tokat nyilvánítottak. Nehéz volt az előkészités azért is, mert nagyon sok javaslat érkezett az előkészitő bizottsághoz. Volt olyan tanszék, ahonnan lo-12 előadásra érkezett javas­lat, ezért néhány témát ki is kellett hagyni. Egyik-másik elvtárssal nehéz megállapodni még a témakörben is. Az előkészités során azokból az irányelvekből indultak ki, amelyeket a Minisztérium adott ki. Egyértelműen kiderült, hogy a Minisztérium nem olyan tipusu ülésszakra gondolt, ^ amelynek körvonalai Bikics, Forgács elvtársak felszólalásá­ból derültek ki, tehát nem a Szovjetunió gazdasági és poli­tikai problémáinak tárgyalására kell koncentrálni. A szo­cializmus épitésének mai kérdéseivel, a szovjet-magyar gaz­dasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó témákat kell elsősorban az ülésszak programjába iktatni. Fő elv a tudo­mányos szinvonal biztositása. Ezeknek az irányelveknek az alapián is nagyon sok variáció lehetséges. Az elokeszites alapján próbálták felmérni, hogy az egyetemi kutatómunka milyen témák kitűzését alapozhatja meg, ennek alapjan kertek javaslatokat és igy alakult ki a program.

Next

/
Oldalképek
Tartalom