Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. május 15. - 1. Jelentés a MSZMP IX. kongresszusa anyagának feldolgozásáról. Előadó: dr. Kiss Arthur [!] elvtárs - 2. A mechanizmus reformjával kapcsolatban szükségessé váló módosítások a szocializmus politikai gazdaságtana oktatásában. Előadók: Berei Andor, Szabó Kálmán, Bedő Gyula elvtársak - 3. Egyebek
- 15 A világgazdaságtannal kapcsolatban érti Nyilas elvtárs aggályait, azonban véleménye szerint tárgyalni kell a KGST kérdéséit is, nem lehet elválasztani a szocialista világgazdaság tárgyalásától, még akkor sem, ha hellyel-közzel negativ tapasztalatok vannak, A két rendszer kapcsolatait és gazdasági versenyét igen konkrétan kivánják kifejteni; nem követelmény-felállításról van szó, hanem hogy a valóságban hogyan kapcsolódik egymáshoz a két világrendszer gazdaságilag és milyen a fejlődés iránya. Figyelembe kell venni, hogy van egy egyetemes világpiac is, enélkül nem tudjuk megmagyarázni a mi árainkat sem. Nyilas elvtárs felvetésében srzi a félelmet, hogy nem fogjuk-e az uj mechanizmust "megideologizálni, ellentmondás nélkülinek feltüntetni stb. Ezt a veszélyt igyekezni fognak elkerülni, ugyanakkor meg kell mutatni, hogy az uj mechanizmus bevezetése miért gált szükségessé, melyek az előnyei. Természetesen az ellentmondásokat is meg kell mutatni, ho^y ezek megoldása teszi lehetővé a szocialista társadalom továbbfejlődését. Bikics elvtárssal általában egyetért. Felvetette, hogy miért tárgyalják külön a vitás kérdéseket. Meg akarták mutatni, hogy miben van kialakult álláspont ós mi az, amiben további munkálatok szükségesek. A regulátorok és kölcsönös arányok kérdése: a piaci egyensúly kérdését kapcsolatba fogják hozni a népgazdaság, ill. az újratermelés fő arányaival. Külön fejezetben való tárgyalásról egyelőre nincs szó, A minőség, használati érték, helyettesítés sokhelyütt felmerül az anyagban; ezt külön meg fogják vizsgálni. Pach elvtárssal teljes mértékben egyetért. KI te&ll magunkat határolni a polgári gazdaságtan olyan felfogásaitól és elméleteitől, amelyek nálunk is elterjednek vagy elterjedőben vannak, Pl. azért is beszélni kell a két világrendszer egymáshoz való viszonyáról, mert a polgári elméletek egész sorozata kapcsolatos ezzel. Szabó Kálmán: A tulajdonnal kapcsolatos észrevételek azt bizonyitják, hogy erről érdemes lenne vitát rendezni. Elképzelhető, hogy az őszi tudományos ülésszakon legyen erre egy szekció. Most nem kivánja elmondani e témával kapcsolatos véleményét. A tulajdon elsajátítási folyamat, amely ott kezdődik, hogy rendelkezem-e valamivel vagy nem, folytatódik azzal, hogy e rendelkezés olyan-e, hogy tudok-e gazdálkodni vele, én határozom-e meg a cálját vagy nem ás végül megtartom-e vele gazdasági erőmet, munkaerőmet, háztartásomat, a vállalat erejét stb. vagy nem. E kérdés rendkivül bonyolult. Felmerül az a kérdés is, hogy Marxnak mindig az volt a véleménye, hogy a tulajdonviszony az embernek a termelési eszközökhöz, mint sajáthoz való viszonyát jelenti. Kérdés, hogy azáltal, hogy a