Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. május 15. - 1. Jelentés a MSZMP IX. kongresszusa anyagának feldolgozásáról. Előadó: dr. Kiss Arthur [!] elvtárs - 2. A mechanizmus reformjával kapcsolatban szükségessé váló módosítások a szocializmus politikai gazdaságtana oktatásában. Előadók: Berei Andor, Szabó Kálmán, Bedő Gyula elvtársak - 3. Egyebek

- 16 vállalati dolgozóhoz a azocialiata tulajdon közelebb kerül, s az eredmény attól is függ, hogy a termelési eszközökkel mit csinál a vállalat vezetője, - ugy foghatóe-e fel, hogy széthasad az össznépi tulajdon, vagy forditva, hogy ezzel nyeri el konkrét formáját az össznépi tulajdon. A szövetkezeti tulajdonról Vági elvtárs által mondottakkal egyetért. Sddig kényelmes volt azt mondani, hogy nagy a különbség az állami vállalat és a tsz. között, de ezt most a gyakorlat szétzúzza, ill. nagyon kevéa dolog marad meg belőle. Válaszolni kell arra, hogy van-e különbség osztályhelyzetben a tsz.-fogatos és az állami vállalat dolgozója között és ha igen, miben áll ez. Teljesen jogos igény, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk. A nyereség kérdése is ilyen. Egyetért azzal, amit Forgács elvtárs javasolt, hogy a politikai gazdaságtan adja meg az alap-állásfoglalást és ehhez igazodjék a többi tárgy. De hogy mi legyen az az ismeretanyag és mit jelentsen, ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartaná, hogy a tanszékek sokat tanuljanak egymástól. A nyereség-problémát pl. az Ipargazdaságtan mikro-ökonomiai oldalról bizonyltja, matematikai közelítéssel. 3gyes elméleti jelentőségű kérdéseknél ne várják, hogy azokat a pol.gazd. oldja meg, hanem ha szükséges, eszmecserét kell rendezni. Egy sor olyan kérdés merült fel, amelyeket jó lenne tudományosan megoldani. Jó lenne pl, a föld-ár kérdésének megoldását vállalni, de minden kérdésre természetesen nem tudunk vállalkozni, A politikai gazdaságtant nem tudja másképp elképzelni, mint a szocialista termelőmód elméleti tudományát, ebből az következik, hogy minden kategóriánál nem lehet kizárni a termelőerők aspektusát. Véleménye szerint a termelőviszony az üzemek közti koordinációs viszony is. Megyéri elvtárs felvetette, hogy merev szembeállítást érez abban, hogy van olyan igény, hogy a szocializmus gyorsabb tőkeáramlásra legyen képes, ha a társadalmi szükséglet ugy kivánja, mint a kapitalizmus és fennáll az a probléma, hogy a szocializmusban a szocialista vállalat mint pol.gazd. kategória természete kirárja azt, hogy a vállalat mint részvényvagyont kezelje vagyonát ás azt eladja és szelvényvagdosókká váljanak a munkások. Kizárja, hogy a vállalat fejlesztési alapját ugy vigye át egy másik ágazatba, hor^y felvásárolja a részvényeket. A szocializmusban azoknak az adóknak, amelyeket arra használnak fel, hogy más ágazatba vigyenek át eszközöket, nagyobbaknak kell lenniök, mint amit a kapitalizmusban alkalmaznak. Nem lenne helyes, amit Dobrovits elvtárs javasolt, hogy a vállalat után szerepeljen a költségvetés. A felépitls logikája az, hogy a mechanizmust makro-ökonomiailag mutassuk be, az általánostól a konkrét felé, és a vállalat, mint mikroökonomiai