Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
-16csak védekezés, hanem kezdeményezőien kell hirdetni az eszmét. Joggal vetjük fel, hogy ahol a szakma mellett a kommunista eszme megismerésére kell a fiatalokat oktatni, támasszanak nagyobb igényeket a kommunista oktatókkal szemben. Az eszme melletti kiállás nem mindig azonos az eszmei felkészültséggel. Az üzemi munkásokkal lehet ezt leginkább érzékeltetni, amikor nem azok állnak fel a taggyűlésen,akik egyetemet végezlek, hanem akik politikai meggyőződésből ugy látják, hogy állást kell foglalni. A kettőnek találkozni kell és egyetért Pach elvtárssal, hogy akiket csak szálak fűznek a szocializmushoz, azoktól nem várható az a meggyőződés, mint akiket gyökerek fűznek. A munkásoknál nem találkozunk magas eszmei felkészültséggel, de nagyfokú politikai szilárdsággal igen. Különösen értelmiségi területeken tapasztalható, hogy nem mindig hirdetik a marxi elméletet és nem vitatkoznak, noha az elméletnek birtokában vannak. Örvendetes, ha a Pártbizottság a kongresszu si anyag feldolgozásánál összeköti a napi politikai politikai kérdésekkel és a legfőbb eszmei kérdéseket választja ki, diffe renciáltan akarja megérttetni. Igy hamarabb érünk célt, mintha nagyon sok kérdést akarunk egyszerre megoldani. Az eszmei kérdésekkel is ugy vagyunk, mint a politikai kérdésekkel, nemcsak a fiatalokat, hanem a társadalom minden rétegét foglalkoztató kérdések ezek. A különbség csak az lehet, hogy milyen mélységben, milyen szempontból és milyen igénnyel foglalkoznak velük, Bzt nekünk kell meghatározni, a célnak megfelelően, Egyetért azzal, hogy ne akarjunk ebben az oktatási évben minden problémát megoldani. Szeretné, ha a különböző eszmei viták során a KISZ nagyobb szerepet kapna, elsősorban a szocialista hazafiság, proletár nemzetköziség megvitatása területén, A 11, oldalon leszögezi az anyag, hogy saját nacionalizmusunk ellen csak ugy tudunk harcolni, ha nem hallgatunk szemérmesen a határainkon tuli nacionalizmusról sem. Javasolja, hogy ezt ne szögezzük igy le. Feltételezzük, hogy minden marxista pártnak az a célja, hogy helyes értékelést adjon ezekről a kérdésekről, Ha előtérbe helyezzük, hogy másutt van nacionalizmus, akkor szintén tévednénk, A párt egyértelműen foglal állást ezekben a kérdésekben ós előfordul, hogy másutt nem olyan konzekvensek, mint mi, de ezt ne mondjuk ki. Az a helyes, hogy minden marxista pártnak a maga nacionalizmusa a legfőbb gond és annak leküzdése minden marxista pártban idő kérdése. Ennek hangsúlyozásával tápot adunk mások elitélésének és a nálunk kétségtelenül meglévő nacionalizmust nem tudjuk ezzel leszerelni. Az elhangzott vitát jónak tartja. Ha Erdei elvtárs meghatározta volna a további feldolgozás módszerét, talán még eredményesebb lett volna a tanácskozás.