Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-15ott aktuálisak, Ez elsősorban azért lenne fontos, mert az Egyetem a marxista ideológiát oktatja, jellegéből fakad, hogy nagyon körültekintően kell mindenekelőtt azokról a kérdésekről mélyreható vitákat rendezni, amelyek adott területen leginkább jelentkeznek mint problémák. Helyesnek tartja, hogy eléggé altalánosit ez az anyag és a legfontosabb ideológiai kérdéseket próbálja felvetni, azonban alapszervi, tanszéki viták során talán a legkevésbé tisztázott kérdésekkel kellene foglalkozni. Az ideológiai irányelvek feldolgozásához azzal az igénnyel fogtak hozzá, hogy minden kérdéssél foglalkoznak, mert a vitás kérdések tisztázását nem tekintették feladatuknak, így a feldolgozás kissé mechanikusan történt és nem derült kii*: hogy egy-egy területen milyen kérdések tisztázatlanok. Nagyon sok helyen felvetődik, hogy a haza fogalmáról, a szocialista hazafiságról keveset mondunk, nem hatar zzuk meg eléggé, hogy mi a haza, az erre való nevelés, oktatás nincs mindig összhangban, egy-egy periódusban elhalványul, őszintén meg kell mondani, hogy nagyon sokat mentünk előre a szocialista hazafiság elmélyítésében. Lehet, hogy egyes korosztályoknál, középiskolákban, egyetemeken ez halványabb, mint az általános iskolákban, ahol az érzelmi momentumok sokkal erősebbek. Később inkább az oktatásra helyezzük a nagyobb hangsúlyt, a hazaszeretetre nevelés elhalványul, ezért az egyetemi fiataloknál vonzóbb a nyugati életforma, kevésbé apellálunk az érzelmi momentumokra. Ha egy-egy gyakorlati kérdést elemzünk, majdnem mindig a negatívumokra helyezzük a hangsúlyt és kevésbé hangsúlyozzak a pozitív változásokat. Az ideológiai irányelvek nem oldották meg a problémákat, de nagyon sok kérdésben, pl, a párt vezető szerepének érvényesülésót a munkások között nagyon sokban közelebb hozta és jobban megértik, a korábban jelentkező torz vonások kiküszöbölődtek, A legvitatottabb a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelés egysége. Az okozta a legtöbb problémát, vajon nem vádolnak-e bennünket nacionalizmussal, ha túlságosan előtérbe helyezzük a szocialista haza szeretetét. Gyakorlati tapasztalat, hogy nincs ilyen veszély, inkább tul szemérmesek vagyunk az eredmények bemutatásában. Szivesebben beszélünk a XIX, század történelméről, mint 2o éves eredményeinkről, Szeretné hinni, hogy a kommunista fiatalok a KISZ és a Pártbizottság irányításával harcosabban állnak ki, mint ahogy az anyag utal erre. Véleménye szerint itt jobb a helyzet, A munkás-paraszt fiatalok jobban látják ezeket a fogalmakat. Ha nem igy van, akkor nem eléggé biztosak abban, ami mellett érvelniök kell, vagy nem hiszaak abban, Nem hiszi, hogy ez lenne a jellemző. Az anyag negativ megállapítást tesz, hogy ők sem állnak ki, akkor mit várhatunk azoktól, akik osztályhelyzetüknél fogva nem fognak mellettunk érvelni? Az eszmei harc nem-