Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

- 2o és a fogyasztási termékek ás szolgáltatások tekintetében meglévő egyenlőtlen helyzete közötti ellentmondást

T" ' .V Ennek hatásakánt a szocializmusban a dolgozó, egyrészt mint a társadalmi termelés egyenjogú tagja jelenik meg, - bármilyen helyet foglaljon is el benne - , másrészt tulajdonképpen elkülönül a társadalomtól abban az értelemben, hogy minden embert főként az egyéni munkatevékenységének mennyisége és minősége alapján fizetik. Annak ellenére, hogy a dolgozó közvetett vagy közvetlen értelemben tulajdonosa a társadalmi termelő eszközöknek, s ennek következtében érdekelt ezek fejlesztésében, ugyanakkor saját munkájában is érdekelt, amely biztosit ja számára a létfenntartási eszközöket, -sőt^ " személyes munkája alapvető forrása szükségletei kielágitésánek. Ellentmondás ez, mert a dolgozó egyéni jövedelme tulajdonképpen és végső 3oro

n a társadalmi termelés színvonalától függ, ugyanakkor tudatában elsősorban nem ez, hanem mint dolgozónak - , akit az egyéni bérezés rendszerének kereteibe állítottak - az egyéni érdekei dominálnak, az, hogy minál többet keressen, esetleg éppen azáltal, hogy figyelmen kivül hagyja a kollektíva, a társadalom érdekeit. Ez az ellentmondás a szocializmus sajátos ellentmondása. Nem antagonisztikus jellegű, s éppen azáltal oldódik fel, hogy aZ elosztásnak olyan formáit hozzuk létre, 'amelyek jobban bizto-^ sitják az anyagi javak mennyiségének növekedését, s amelyek végső fokon jobban megfelelnek a szocializmusnak. Ez a gondolat húzódik meg a gazdasági mechanizmus reformja serán megvalósuló uj rendszerben, hogy a dolgozót a korábbinál sokkal nagyobb mértékben teszi érdekeltté a kollektíva termelési eredményeiben. Ennek megvalósítása változatos formákban történhet, lényege azonban, hogy jobban kapcsolja össze az egyéni és a társadalmi érdekeket egymással. Ez a mozzanat egyben elősegíti az egyes dolgozók erkölcsi, felelősségérzetének fokozódásá

t is a tekintetben, hogy nemcsak önmaga szamara, nemcsak önmaga érdekében íevákenykedik, de mások számára is, a kollektíva, a társadalom számára is. A dolgozó ugyanakkor jobban látja azt is, hogy saját egyéni jövedelme függvény

e a kollektíva jó vagy rossz munkájának. A kölcsönös egymásra utaltság és függés fokozódása hatékonyabban kapcsolja össze az egyént a kollaktivával, kifejlesztve benne azokat az erkölcsi motívumokat, mely végső fokon az egyéni és társadalmi érdek ellentmondásának feloldását eredményezi. Az oktatás korszerűsítése során minden tantárgyban kutatnunk kell azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával jobban megvilágíthatok a szocializmus belső - elsősorban gazdasági -^ellentmondásainak jellege és megoldásuk, ill. korlátozásuk módjai. Ez jelentős lépést jelentene előre a hallgatókban meglévő illu-^ ziók eloszlatása, s ugyanakkor az ideológiai-politikai szilárdság fokozása tekintetében.