Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
- 21 A gazdasági alapon keletkező ellentmondások a társadalmi élet má3 vetületeiben is kifejeződnek. Ezen ellentmondások, érdekkülönbségek is jórészt gazdasági kérdésként jelentkeznek, A pártkongresszus a z osztályszövetsár ; keretein belü l jelentkező ellentmondások közül kiemelt fontosságot tulajdonított a munkásosztály ás a parasztság szövetségét ás egységét Hj/enr,itő kedvezőtlen tényezőknek , Ezerfellentmondások nem "annyira a termeloeszközökhöz való eltérő viszonyokban gyökeredznek - bár részben ebben is, hanem inkább abban, hogy a két alapvető osztály gazdasági helyzete eltérő, amely kifejeződik abban, hogy a parasztság reáljövedelme"jelenleg mintegy 85%-a a munkás-alkalmazottakénak* A társadalmi átrétegződés a szocializmus építésének korábbi szakaszaihoz képest a legutóbbi években csökkent, az osztályokon : belül kialakult csoportokra bizonyos fokú társadalmi zártság ás stabilitás jellemző. Az egy-egy osztályhoz, ill. a társadalmi 'munkamegosztás alapján kialakult réteghez, csoporthoz való tartozás elég, jelentősen meghatározza az egyen anyagi lehetőségeit, jövedelmét, életmódját stb. Azok a különbségek, amelyek a jövedelmi színvonal, a jövedelmek rendszeressége, á jövedelemforrások összetételében a két osztály között fennállnak, a mezőgazdasági, ill. a ,parasztság korábbig és máig is meglévő sajátos helyzetéből fakadnak. A mezőgazdasági termelés időszakos jellege, az időjárás okozta bizonytalanság is érezteti hatását, s nem utolsó sorban a mezőgazdaság, technikai színvonala, amelynek következtében a munkatermelékenység alacsonyabb, mint. az iparban. A mezőgazdasági termelés kevésbé jövedelmező, amelyet az adott árrendszer még inkább erősített. Ehhez járul a parasztság nagyfokú kulturális elmaradottsága, ami pedig olyan örökség, amelyet két évtized alatt sem lehet teljesen felszámolni. A jövedelmi színvonalban, az élet biztonságában, a kulturális feltételekben meglévő különbségek - szoros összefüggésben a mezőgazdaság -viszonylag alacsony technikai színvonalával - nem csupán önmagukban eredményeznek bizonyos ellentmondásokat a munkásosztály és a parasztság között, de hatást gyakorolnak egy másik - gazdasági természetű - ellentmondásra is, amely epyfel ől a mezőgazdasági termelés fokozásának szükségessége, másfelől'a mezőgazdáság kedvezőtlen munkaerohelyzete között varű A munkás-paraszt szövetség erősítése, a közöttük időnkánt kialakuló ellentét feloldásának, az elvándorlás fékezésének, ill, megállításának egyik fontos eszköze a munkás-alkalmazottak és a. parasztság reáljövedelme közötti rés szűkítése és végső fokon megszüntetése. Ezt a célt szolgáljáka termelőszövetkezeti parasztság nyugdijának, szociális ellátásánelc javításáról hozott határozatok, amelyek nemcsak a jövedelmi viszonyokát közelitik egymáshoz, de hozzájárulnak a város és falu közötti ellentmondás csökkentéséhez is. Fentiekkel is összefüggésben a pártkongresszuson érintett kérdések feldolgozása szüksagessé teszi, hogy oktató-nevelő munkánkban mélyebben ismertessük a munkásosztály és a parasztság közötti ellentmondások forrásait, jellegét és feloldásuk feltételeit,^ jobban mutassuk meg azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt
