Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
- 19 más utón aligha érhetők el, s ezért feltétlenül helyes és indokolt az^anyagi érdekeltség erősitése gazdasági életünk minden területén. Nem csupán a munkaaktivitást, a munkafegyelmet erősiti, hanem a szocialista tudatra is részben jótékony hatást gyakorol. Pozitív hatása mellett azonban nem kerülhetik el figyelmünket árnyoldalai, a jelentkező veszélyek sem. Az SZKP korábbi, de pártunk mostani kongresszusán is felmerült az - a már érintett probléma, hogy az életszínvonal emelkedése, az anyagi ösztönzés negatív hatásokat eredményezhetnek és helyenként eredményeznek is: csökken a forradalmi szellem, a közügyek iránti érdeklődés, fokozódik az individualizmus, egoizmus, terjed az az életfelfogás, amely a maga céljává a kispolgári önzésbó'l fakadő "szerzést" teszi meg. Noha valójában az életszínvonal emelése a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásp., valamint a tömegek áldozatkészségének, tudatos cselekvésének, közösségi szellemének erősitése, önzetlenségének fokozódása kiegészítik, egymást, mégis gyakran ellentmondás keletkezik közöttük. Ezen ellentmondást fokozhatja a nem" eléggé hatékony politikai munka, a végzett munka szerinti elosztás ^ nem megfelelő alkalmazása, a jövedelemben keletkező nagyobb eltérések, egyes rétegek aránytalanul magas jövedelme<stb. Olyan probléma ez, amely nem elhanyagolható fékjévé válhat országunk fejlődesének, s amelynek bizonyos jeleit egyetemünkön is tapasztalhatjuk. Csupán^utalunk arra, hogy egyetemi hallgatóink és oktatóink egy részénél is csökkent a közös politikai-ideológiai,szakmai-szervezeti feladatokból való önzetlen, odaadó részvállalás. Nálunk is terjedőben van az utóbbi években a kispolgári életműd és mentalitás - az anyagiasság, szerénytelenség, elvtelen takti-^ kázgatás, a kényelmesség, a saját egyéni érdekek egyoldalú előtérbe helyezésének stb. bizonyos mozzanatai. Az emiitett jelenségek szükségessé-teszik, hogy mélyrehatóan és tudományosan tanulmányozzuk a munka anyafii ás erkölcsi ösztönzői kölcsönhatásána k mechanizmusai", a dolgozok anyagi érdekeltsége ős az erkölcsi tényezők összekapcsolásának legalkalmasabb módjait. Vizsgálni kell e folyamat valóságos ellentmondásait és az ellentmondások leküzdésének módjait, lehetőségeit. Az utóbbi időben á hazai ás más szocialista országok szakirodalmában is helyet kapott e probléma vizsgálata, amelynek eredményeit az oktató-nevelő és tudományos munkában a jövőben célszerű lesz jobban felhasználni. A^szocializmusnak egyik legfontosabb ellentmondása, hogy egyrészt a munka folyamata ás a munka terméke társadalmi tartalmat nyert, másrészt a termelt anyagi javak tömege még csak igen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A munkafolyamat társadalmi jellege megköveteli„a- munka termékének társadalmi elsajátítását is. De a termékek erősen korlátozott mennyisbe szükségessé teszi bizonyos mérce alkalmazását. A munka szerinti elosztás tulajdonképpen kifejezi a szocialista társadalom dolgozóinak a társadalmi termelőeszközökhöz való egyenlő viszonya
