Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2

1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek

-24l$3 S 1 n ö k : Az utasitás értelmében a szakdolgozatot a 8. félév befejezését követő május l-ig kell beadni ós a szakdolgozat megvédésére - az államvizsga III. szigorlatra - a 8. félév befejezését követő junius 1. előtt nem kerülhet sor. Azért kell igy fogalmazni és nem ugy, hogy 9. vagy lo. félév, mert a szakok többségében 8 félév a tanulmányi idő. Szép Jenő: A vitaanyag érdekes. Egyetért azzal, hogy az Egyetemen jó elméleti megalapozást kell adni mindenekelőtt és nem konkrét ismeretanyagot. Egyetért azzal is, hogy a szakositást nem kell bőviteni, sőt idővel inkább szükiteni kellene, de azzal, hogy ezt feltétlenül kapcsolatba kell hozni az egyetemi továbbképzés problémájával. A szakok szükitése csak akkor lenne indokolt,, ha megfelelő lehetőséget kapnájik adnánk speciális szakokon való továbbtanulásra. A terv-mat. szakkal kapcsolatos észrevételek: un. "szolid" matematikai képzés alkalmatlan olyan feladatok megoldására, amelyekre a terv-mat. szakos hallgatókat képezni kivánjuk. A gyakorlatban olyan problémák észrevétele, amelyek matematikai eszközökkel megoldhatók, azok matematikai megfogalmazása, majd a feladatok megoldása csak "nem szolid" matematikai ismeretek birtokában történhet. Nem mondhatunk le a terv-matematikus képzésről azért sem, mert igen furcsa volna, ha olyan matematikusok képzését, akik közgazdasági feladatok megoldására lesznek képesek, más egyetem oldaná meg. Szeretné íiangsulyozni, amit már több felvetettünk: az egyetemen tuli képzés jelentőségét. Ma már egyre világosabb, hogy világszerte áttértek a kettős képzésre, hogy az egyetem bizonyos általános ismereteket ad és a tulajdonképpeni szakismereteket az egyetemi képzésen tul kapják meg a hallgatók. Eljött annak az ideje, hogy ezt a kettéválasztást mi is megtegyük. Az eddigi információk alapján azt lehet mondani, hogy annyira eljött az ideje, hogy ma egy országnak ilyen irányú képzésében az jut előnyhöz, aki ezt a szétválasztást minél előbb megteszi. A Közgazdász Továbbképző jó lehetőséget adna arra, hogy minél jobban szorgalmazzuk a továbbképzés legális létrejöttét. A másik probléma a terv-mat. szakos hallgatókkal kapcsolatban, hogy általában jó a kapcsolat a Népgazdaság Tervezése és a matematika Tanszék között, de még tovább lehetne javítani azzal, hogy a terv-mat. szakos hallgatók szakdolgozati témájának kijelölésénél és a problémák megbeszélésénél, amikor a szakmai gyakorlatra mennek, bevonnák a Matematika^ Tanszéket is. Nem helyes az a gyakorlat, hogy a hallgatók az Egyetemen kivüli intézményekkel beszélik meg es onnan kapnak témát.