Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

- 41 A szocialista tudattal kapcsolatban szeretné felvetni azt, hogy nem ért egyet Csanádi elvtárssal a minőségcseréről ki­fejtett véleményét illetően. Ha a vezetőket alkalmasnak tart­juk arra, hogy száz millió Ft-ok felett rendelkezzenek, nagy kollektivákat irányitsanak, akkor fel kell tételezni, hogy az esetek túlnyomó többségében nem szubjektív, helytelen indo­kok alapján választják ki beosztottaikat. Vagyis a minőségcse­rék nem képezhetik alapvetően jogi viták tárgyát. Ha a vess tő­ket megfosztjuk a minőségcserék lehetőségétől, sokkal nagyobb kirt okozunk, mert alkalmatlan emberek gátolják a fejlődést. Igaz, hogy ez a jogkör esetenként hibákhoz vezethet, de ez sokkal kisebb kiírt okoz, mint a jogkör hiánya. A vezetőkkel szemben támasztott i^ény természetesen differen­ciáltan jelentkezik, rdnthogy különböző vezetői poriatokon más és más a döntési jog és gazdasági folyamatokra gyakorolt ha­tás iSt A reform szüksé ésságe és lehetősége tehát a szubjektív ténye» zőkben is keresendő. Hogyan jelentkezik a szubjektiv tényezők oldaláról a reform szükségessége? U;iy vélem, hogy gazdasági vezetőink többsége jelenleg is jól tudna kötetlenebbül gazdál­kodni. iSzt bizonyltja az, hogy évek óta ilyen körök számtalan ellentmondást vetettek fel az érvényesülő irányítási, azdál­kodási rendszerben, sőt néhányan a bátrabbak küziil a rendele­teket is áttörve - úgynevezett elnéző felsőbb laagatartás aellett - újszerű gazdálkodással is megpróbálkoztak, jó ered­ményeket értek el. Számtalan kisérlet kezdeményezői voltak vállalatvezetők. Másrészt a tömegek felkészültsége, aktivitása is más, mint egy évtizeddel ezelőtt, & rai megnyilvánul a szo­cialista munkaverseny legfejlettebb formáiban és a közös dol­gok döntésének előkészületeiben való részvételben. Végül, de nem utolsósorban, a közgazdaságtudományok fejlettsége is ala­pot ad erre, hiszén az Irányelvek elkészülte is erre mutat. Itt szeretném megemlíteni - mondotta iCahulits elv árs - , hogy nem értek egyet Friss elvtárssal, aki a Közgazdasági Szemle 1965. decemberi számában azt irta Oscar I»ange—ra hivatkozva, hogy: "A szocializmus azdasági elmélete csak kezdetén tart." Ha ez igaz - folytatja Knhullts elv írs - , akkor két alter­natíva áll előttünk, vagy az, hogy sem azdaságpolitikánk, sem az Irányelvek nem nyugszanak elegendő tudományos alapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom